Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

d. S végül, de nem utolsó sorban egyre erősebben merül fel az a vélemény, hogy értelmiségellenesség van a pártban, felelőtlen általánosítás folyik, egy kalapba dobják a bűnöst és a becsületest stb. Marosán elvtárs beszédei is ilyen következtetésekre adnak alkalmat. 3. Szakmai perspektívátlanság, nem kielégítő anyagi helyzet, megbecsülés. Lényege az, hogy a szakterület sok meg nem oldott problémái miatt népszerűtlen párttagnak lenni. [Sic!] Főbb problémák: a. Műszaki értelmiség. Nem látnak perspektívát, nem látják az iparfejlesztés irányát. Munkástanácsok a műszaki vezetést háttérbe szorítják. Aggódnak, hogy háttérbe szorul ismét a szakvezetés, a szakemberek véleményére való támaszkodás - ez különben általános értelmiségi probléma. Alacsony a műszaki értelmiség egyes csoportjainak életszínvonala. b. A pedagógusok életszínvonala nagyon alacsony. A megbecsülés mai formáit sok tekintetben nem tartják jónak. Régi címek, rangok, például egyetemi magántanár, címzetes igazgató stb. visszaállítását kérik. c. Az orvosok sérelme, hogy a kormánynyilatkozat nem foglalkozik az egészségüggyel. Nem látják az egészségügy fejlődésének útját. Nincs állásfoglalás a magánpraxis kérdésében. d. A párthoz közelálló művészek arról beszélnek, hogy a kulturális kulcspozíciók a párttal szembenállók kezébe jutottak, nemcsak a szövetségekben, de az állami intézményekben is. Például Egri Istvánt akkor nevezték ki a Petőfi Színház igazgatójának, amikor kijelentette: színházában nem tűr pártszervezetet.'"

0 Kellér Dezső azután kapta meg igazgatói kinevezését, miután nyilvánosan megfogadta: addig nem konferál, amíg az oroszok itt vannak.'

31 Úgy érzik, a párt továbbra is lebecsüli a kulturális területet, nem erősítették meg az állami vezetést, és nem foglalkoznak problémáikkal. 4. A pártmunka gyengeségei az értelmiségiek körében. Azokban a kerületekben, ahol értelmiség nagyobb létszámban van, a közöttük folyó politikai munka jobban megy. így például IL, V., VI., VIL, VIII., XI. kerületekben.

332 Néhány kerületben az intéző bizottságok értelmiségi csoportot (függetlenített funkcionáriusokból) hoztak létre, például a VIIL, XI. kerületben. Több kerületben kezdik szervezni az értelmiségi bizottságokat (VII-VIII. kerület), a nagyobb „értelmiségi kerületekben" az IB foglalkozott az értelmiség közötti pártmunkával, főként ezekben a kerületekben tartott már ankétokat, vitákat, pártnapokat értelmiségiek részére. A kerületek többségében már megalakultak a kerületi pedagógus pártalapszervezetek. Sok kerület azonban - főleg azok, amelyekben nincs jelentős számú értelmiség - nem foglalkozik megfelelően az értelmiséggel. Az agitprop, osztályoknak alig van erre erejük. Az intéző bizottságok pedig még egy sor 330 Egri 1956-tól a Petőfi Színház főrendezője, majd a társulat kívánságára igazgatója volt. 331 Kellér Dezső ekkor a Vidám Színpad konferansziéja, az igazgató ekkor Gál Péter volt. 332 Az 1957. február 6-án az értelmiségiek számára rendezett értekezlet jegyzökönyvét Id.: BFL XXXV. lO.b. 27. őe 1-18. p.