Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A Bp. IIB személyi összetételének első változására valószínűleg november 13-a táján kerülhetett sor, mivel az SZB november 14-ei ülésén már arról határoztak, hogy ülésein az a Csikesz Józsefné képviselje a Bp. IIB-t, aki annak november 8-ai ülésén még nem volt a testület tagja. 11 Földes László a megalakuló SZB tagja, illetve a karhatalom megszervezésének egyik irányítója lett, így ő ekkor kerülhetett el az Intéző Bizottságból. 1 "" Feltételezhetjük, hogy november 13-a körül lett Biszku mellett Csikeszné, Aczél, Méhes és Szirmai az Intéző Bizottság tagja. A hatodik tag a már kezdetektől ott levő Szikra Sándor lehetett. Erre utal Chajes Ida politikai munkatárs visszaemlékezése is, aki szerint: „A Bp. PB [november] 5-6-án kapta a megbízást a munka megkezdésére. Én 8-án jöttem be. Még a kerületben jelentkeztem a pártba. Ott még nagy harc volt, nem lehetett bejönni. Az első IBtagok voltak: Biszku, Aczél, Szirmai, Méhes, Csikeszné, Szikra Sándor." 13 A Bp. IIB létszáma 1956. december 8-án azután kilenc főre bővült, majd a hónap végén Kelen Béla személyével egészült ki, aki időközben az IPB egyik titkára lett. A kerületi IIB-elnökök részvételével megtartott értekezletek üléseiről kilenc jegyzőkönyv maradt fenn. Ezeken a Bp. IIB vezetői mellett a kerületi elnökök, illetve az értekezlet témájának megfelelően meghívott vendégek vettek részt. így például az 1956. december 28ai ülésen, ahol a rendőrség szerepét tárgyalták, a kerületi rendőrkapitányok, valamint dr. Sós György budapesti rendőrfőkapitány is jelen voltak. Az 1957. február 16-ai értekezleten amelyen a Munkásőrség kérdése is szóba került - Halas Lajos, a Munkásőrség frissen kinevezett parancsnoka is részt vett. Az MSZMP budapesti vezető testületeinek ismertetése és tagjainak vizsgálata után vegyük röviden sorra, milyen kérdésekkel foglalkoztak az egyes üléseken. Érdemes összehasonlítanunk ehhez a budapesti és a központi vezető testületi ülések jegyzőkönyveit, azok tematikája alapján. Ezzel egyrészt választ kaphatunk arra, milyen volt a feladatmegosztás a központ és Budapest között, másrészt így feltárhatjuk, milyen problémák foglalkoztatták leginkább a fővárosi politika irányítóit. Az elemzés a testületek napirendjének összevetésén alapszik. Mivel a témakörök megállapítása, illetve a napirendi pontok ezen témakörök szerinti csoportosítása szubjektív módszernek is tekinthető, így a következőkben csupán a megfigyelhető tendenciákra hívnánk fel a figyelmet, és nem kívánunk pontos statisztikai elemzést nyújtani. Ugyanúgy nem térünk ki a központi és a budapesti pártszervezet között fennálló függelmi viszonyra sem. 1956-ban az 1KB főként általános belpolitikai problémákkal és ezek nemzetközi fogadtatásával foglalkozott. így az IKB-t leginkább az október 23-a utáni események, a Nagy Imre-csoport helyzete, a volt MDP-vezetők további sorsa, illetve a nemzetközi helyzet kérdései foglalkoztatták. Az IPB viszont nemzetközi jellegű ügyekkel csak érintőlegesen foglalkozott, egyetlen ránk maradt ülésén leginkább Budapest általános közigazgatási és politikai problémáit, az október-novemberi eseményeket és azok fővárosra vonatkozó hatásait, illetve az 1KB 1956. december 5-ei határozatát elemezte. A fontosabb összevetéseket ezért az ideiglenes intéző bizottságok szintjén kell a továbbiakban megtennünk, kitekintéssel a korabeli országos viszonyokra. Hozzá kell tennünk azonban, hogy terjedelmi korlátok miatt nem áll módunkban minden témát részletesen elemezni, így egy, a budapesti vezetést 1 I MSZMP V. 1. p. 12 MSZMP I. 78. p. 13 BFLXXXV.l.g. 1. őe. 125. p.
