Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Bizottság tagjai (3-5 fő) pedig képtelenek a munkaterületük minden dolgozójával egyénileg foglalkozni. így az ellenség könnyen ki tudja használni a számára kedvező helyzetet. A pártszervezést nagymértékben akadályozza az a tény is, hogy a múltban a vasutas dolgozók bérezésével, szociális problémáik megoldásával a kormányzat, a politikai osztály, de még a Vasutas Szakszervezet sem foglalkozott megfelelően. Hosszú éveken keresztül puszta ígérgetésből állt mozgósításuk, ugyanakkor régi jogaikat is erősen megcsorbították. A vasutas dolgozók ki voltak szolgáltatva a miniszter önkényének. A legkisebb vétség miatt túlzott pénzbüntetésekkel, indokolatlan elbocsátásokkal és áthelyezésekkel sújtották őket, s ezekkel szemben sem a politikai osztály, sem a szakszervezet nem tudott védelmet nyújtani. A vasutas dolgozók emiatt félnek, biztosítékokat keresnek a múlt ezen hibáival szemben, ezért várakozó álláspontra helyezkednek a pártba való belépést illetően. Gátolja a szervezőmunkát az is, hogy számos szolgálati hely szakmai vezetője, köztük jelentős számban munkáskáderek, akik azelőtt sokat hangoztatták kommunista voltukat, jelenleg nem kívánnak a pártba belépni. Sőt, nem egy helyen ellenagitációt végeznek és elriasztják a dolgozókat a pártba való belépéstől (például Józsefváros és Kőbánya-felső állomások, valamint a Hámán Kató fth. főnöke - kettő közülük munkáskáder). A szervezőmunka egyik legnagyobb akadálya a munkástanácsoktól való félelem. A dolgozók még nem kaptak határozott megnyugtatást arra, hogy a vasúton nem lesznek munkástanácsok, ugyanis a vasút területén alakult munkástanácsok legfőbb ténykedése a kommunisták üldözése és elbocsátása volt. A Vasutas Szakszervezeti Központ párttal szemben elfoglalt igen helytelen álláspontja sem segíti a pártszervezés munkáját. ÜB-elnökök nem mernek a pártba belépni, mert a Vasutas Szakszervezeti Központ olyan instrukciót adott ki, hogy ÜB-elnökök nem lehetnek az MSZMP tagjai. Több helyen az üzemi bizottságok olcsó népszerűséget keresnek, olyan követeléseknek adnak hangot, amelyek teljesítését a mai nehéz gazdasági helyzet nem bírja el, s mert e követeléseik nem teljesíthetők, a felelősséget a pártra hárítják át, ezzel szembeállítják a dolgozókat a párttal. Meg kell még említeni, mint visszahúzó erőt a vidéki pártszervezés rendkívüli gyengeségét. Utazószemélyzetünk [tagjai] (kalauzok, mozdonyszemélyzet, ellenőrző közegek) azt tapasztalják, hogy vidéki szolgálati helyeiken egyáltalán nem indult meg, vagy csak a kezdeti lépéseknél tart a pártszervezés munkája, maguk is idegenkednek a párthoz való közeledéstől. A vidéken szerzett nem kielégítő tapasztalataiknak útról visszajövet hangot is adnak a munkatársaik körében, sokszor olyan hamis beállítással, hogy csak Budapesten erőszakolják a párt szervezését. A vasutas pártszervezetek szervezeti felépítése még tisztázatlan. Az SZB most hozott határozatot egy bizottság kiküldésére, amelynek feladata a javaslatot kidolgozni e probléma megoldására. Mi úgy látjuk, hogy egyelőre szükség van a vasutas pártszervezetek egységes irányítására a következő okok miatt. 1. A kerületek nem ismerik a vasúton lévő speciális problémákat, és a vasutas dolgozókat érdeklő leglényegesebb kérdésekben nem tudnak állást foglalni. 2. A pártszervezetek talpra állításához megfelelő ismeretség hiányában nem tudnak hozzákezdeni. 3. A szakszervezetnek pártellenes állásfoglalása olcsó népszerűség hajhászása, a szakmai vezetők jelentős részének ingadozása szükségessé teszi, hogy a pártszervezeteknek egységes állásfoglalásuk legyen az egész vasúton ezekben a kérdésekben.