Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

Bevezetés A most megjelenésre kerülő két kötet az MSZMP budapesti vezető szervei 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között tartott üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza kronologikus sorrendben. Az első kötetet az 1957. március 26-án tartott budapesti értekezlettel zárjuk. Jelen kiadványban összesen huszonhét jegyzőkönyvet adunk közre, amelyek három különböző vezető testület (a Budapesti Ideiglenes Pártbizottság, a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság, illetve a kerületi ideiglenes intéző bizottságok elnökeinek értekezlete) üléseiről készültek. Bár a hierarchia szerinti elsőszámú vezető testület a budapesti pártértekezlet lett volna, ezt csak 1957. június 8-9-én hívták össze először. Az MSZMP ideiglenes korszakának budapesti szintű lezárását jelentő pártértekezlet véleményünk szerint már egy új korszak kezdetének számít, ezért annak jegyzőkönyvét kiadványunkban nem közöljük. A vezető szervek ideiglenes minősítése azt jelentette, hogy az 1957. június 27-29-e között ülésezett országos pártkonferenciáig nem volt az MSZMP-nek szervezeti szabályzata, nem a párttagok (illetve küldötteik) választották meg a vezető szerveket. Az MSZMP ideiglenes korszakának vége szimbolikusan azt is jelentette, hogy a párt visszaszerezve elődje, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1956 októbere előtti hatalmát, újból állampártként irányíthatta az országot. A jegyzőkönyveket létrehozó testületek közül az MSZMP Budapesti Ideiglenes Pártbizottsága (IPB) volt a legmagasabb rangú szervezet, amelynek azonban mindössze egyetlen jegyzőkönyve maradt ránk. Sajnos arra vonatkozóan kevés adatunk van, hogy csupán egyetlen ülést tartott-e a testület, vagy a jegyzőkönyvek nem kerültek levéltári őrizetbe. Pontosabban még egy ülést elvileg tartott az IPB: egy titkársági határozat értelmében ugyanis 1957. április 29-ére kellett összehívni azt a kibővített pártbizottsági ülést, amelyen Marosán Györgyöt budapesti első titkárrá választották.

4 A Magyar Szocialista Munkáspárt az MDP jogutódának tekintette magát, és át is vette annak szervezeti formáit. Azonban az egyes testületek időszakonként más-más néven is működhettek, ezért érdemes megvizsgálnunk az egyes vezető szervek megnevezésének változását 1948-tól kezdődően. Az IPB elődjét az MDP időszakában 1954-ig Pártválasztmánynak, majd 1954 nyarától Pártbizottságnak nevezték. Ez utóbbi elnevezés maradt meg az ideiglenes működést lezáró 1957. júniusi pártkonferencia után is. Az IPB, illetve a Pártbizottság, jellegét tekintve egy nagyobb létszámú - az ideiglenes korszak után a budapesti MSZMP-szervezetek pártértekezletre delegált küldöttei által - választott testület volt, amely két pártértekezlet között irányította a fővárosi pártszervezetet. Országos szintű megfelelőjének az Ideiglenes Központi Bizottság (1KB), 1956-ig Központi Vezetőség, 1957. júniustól Központi Bizottság tekinthető. Az IPB egyetlen fennmaradt üléséről szerkesztett jegyzőkönyv készült, ami kiadványunk egyik legértékesebb forrása. A jegyzőkönyv mellékletéből kiderül, hogy az IPB 1956. december 8-án 39 főből állt. Tagjai leginkább a pártapparátus emberei, kerületi intéző bizottsági elnökök, illetve nagyüzemek igazgatói voltak, de a tanácsok, egyetemek, minisztériumok is képviseltették magukat a testületben, valamint két fizikai dolgozó is bekerült ide.

5 Közülük Biszku Béla az 1KB és az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága (MSZMP IIB) 4 Vő. MSZMP V. 216, 219. p. Népszabadság, 1957. április 30. Az ülésről vagy nem készült, vagy nem maradt fenn jegyzőkönyv. 5 Ld. az IPB 1956. december 8-ai üléséhez készített névsort (Függelék I.).