Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
[Az] egyetemi tanácsi választások is megindultak az egyetemeken. ~ Ez is a minisztérium rendelete alapján történt, holott a törvények nem írják elő, hogy év közben választásokat lehessen végrehajtani. Bár a választásokon a régi vezetőséget választották meg többségében, mégis több helyen - elsősorban a Műegyetemen kommunistákat szorítottak ki a tanácsból. Majdnem minden egyetemen kihagyták a Marxista-Leninista Tanszék vezetőjét és az egyetemi pártszervezet vezetőjét. Harmadik területe a reakció térhódításának a rehabilitálás. A rehabilitálás témáját a lapok is felelőtlenül szorgalmazták. Egyesek szerint 1944 óta minden professzort rehabilitálni kell, függetlenül korábbi ténykedésétől. Bár csekélyszámú igazságtalan elbocsátás az elmúlt 10 év alatt történt, azonban az esetek többsége igazságos volt, mert a leváltottak legtöbbje tudománytalan, illetve reakciós beállítottságú tanárokat érintett. A rehabilitálások megalapozatlan követelése felelőtlen, mert a jelenlegi státushelyzet sem biztosítja megoldásukat. 311 A minisztérium gyengeségét mutatja, hogy kiadta kezéből a káderfejlesztési tervek elkészítését a lektorátusoknak 304 . A káderfejlesztési terv elsősorban tanársegédekre és adjunktusokra vonatkozik. A jövő számára az egyetemeken folyó osztályharc kérdése függ attól, hogy az egyetemi hallgatók sorából kiket választanak ki tanársegéddé és adjunktussá, mert belőlük fognak kikerülni a későbbi években a docensek és professzorok. Bizonytalanság folyik a marxizmus-leninizmus kötelező oktatása felől. És zavaros a helyzet a kollégiumok további sorsát illetően. 305 Pártszervezetek. Az egyetemeken és karokon (a művészeti főiskolák kivételével) megkezdődött a kommunista erők gyülekezése. Minden egyetem és főiskola létrehozta az MSZMP intéző bizottságát. A taglétszám egyelőre alacsony. Kevés professzor lépett be a pártba, sok volt MDP-tag várakozási álláspontra [sic!] helyezkedett. A tanulás megkezdése után várható a diákok nagyobb számú belépése. Az eddigi tapasztalatok alapján számos olyan diák lépett be a pártba, aki azelőtt nem volt tagja a pártnak. A párttagság soraiban ugyanúgy, mint a többi tanárok között [sic!] sok vita folyik október 23-a értékelése, Nagy Imre-klikkjének megítélése körül. A legtöbb helyen elismerik az ellenforradalom tényét, de az egyetemisták a harcban résztvevők egyöntetű ellenforradalmárrá nyilvánítását sértőnek tekintik. A pártszervezet növekedését és a kommunista erők konszolidálását nehezíti az egyetemeken, hogy egyes kari pártszervezetek kontraszelekciót hajtanak végre. A jogi karon olyan régi elvtársak felvételét akadályozták, mint Révai László, Vas Tibor, Medve Zsigmond és Beér János. 306 Egyes karokon nem biztosítanak a pártszervezet számára helyiséget. Az ifjúság többsége tanulni akar, be akarja fejezni az évet, különösen az utolsó évesek szeretnék megkapni a diplomát. Ugyanakkor az ellenforradalom már most lázas szervezkedésbe fogott, hogy eltérítse a tanulástól az ifjúságot, és különböző atrocitásokba vonja be. A Műegyetemen elterjesztették, hogy több mint 300 egyetemista van letartóztatva (19 a letartóztatott egyetemisták száma). Tüntetést terveznek a Fő utcába diáktársaik kiszabadí302 Az ÉKMÉ-n 1957. január 11-én választotta újra a Kari Tanács a vezetőséget. MOL XIX-I-2-L8540-6/521957. Az EKME beszámolója az 1956-57-es tanévről. 9. p. 303 A BMÉ-n történt rehabilitálási javaslatokra ld.: Pöcz 1996. 66. p. 304 A rektori hivatalokra gondolt az előterjesztés szerzője. Az ELTE kádermunkájára vonatkozóan Id.: ELTE 1970. 56-57. p. 305 Az ELTE-n az 1956/57-es tanévben végül nem oktatták a marxizmus-leninizmus tantárgyat. Uo. 57. p. 306 „Előzetes megállapodás szerint" nem hívlak meg az MSZMP ELTE jogi kari alapszervének alakuló ülésére olyan professzorokat, akik korábban az MDP tagjai voltak. BFL XXXV. 1 O.e. 58. őe. I. p.
