Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Fenti számok, s a más területeken szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a párttagság többségét 1945-1947-ben belépett volt MDP-tagok teszik ki. A minisztériumokban a munkáskáderek jelentős része elsőként lépett be a pártba, bár többségében olyanok, akik előadói, főelőadói beosztásban dolgoztak, a magasabb beosztásúak között még ma is többen gondolkoznak a belépést illetően. Ugyanez mondható el kerületünkben több régi párttagról, vagy volt pártfunkcionáriusról is. (Központi Hírlap igazgatója, Mélyépítési Tervező volt függetlenített titkára stb.) Jellemző a magukat távoltartó elvtársak egy részére, hogy amikor az elmúlt héten a csepeli események hatására mozgósítottuk párttagságunkat, ezek az elvtársak is azonnal cselekvésre készen álltak, önként jelentkeztek, ami bizonyítja, hogy előbb-utóbb megtalálják a párthoz vezető utat. Az összetétel számadatai között a 80%-os alkalmazotti szám a jelenlegi beosztás szerinti csoportosítást mutatja, mivel más adat nem állt rendelkezésre. E mögött azonban többségében a minisztériumok apparátusában dolgozó munkáskáderek, egyetemet most végző dolgozók, s az alkalmazotti réteg közül főleg azok vannak, akik az elmúlt évek során át, s az utóbbi események alatt is mellettünk álltak. [Sic!] Jellemző, hogy az úgynevezett „szakembereket" foglalkoztató területeken, pénzügyi és tervosztályokon, ahol főleg a régi alkalmazotti réteg dolgozott, a legalacsonyabb a párttagság száma. Pártszervezeteink nagyon vigyáznak arra, hogy szigorú egyéni elbírálás alapján távol tartsák a párttól a karrierista, talpnyaló elemeket. Véleményünk szerint ez többségében sikerül is, hiszen minden felvételre jelentkezőt a taggyűlésen bírálnak el. Több elvtárs a racionalizálásra való tekintettel elhalasztotta belépését a pártba, nehogy a karrieristák közé sorolják. A felvételeknél, bár többségében rendben folynak, tapasztalhatók jobb és baloldali elhajlások egyaránt. Néhány alapszervben, például BKM, AEM, MNB stb. [sic!] régi elvtársakat, akik már az illegális kommunista párt tagjai voltak, vagy 1945-ös párttagokat, akik aktívan dolgoztak az elmúlt évek során, rákosistának bélyegezve nem akartak felvenni a pártba, s személyük felett órákig tartó vitát folytattak. Másutt, például FM, MTA, s több kisebb szervnél [sic!] is olyan híreket terjesztettek el, hogy tagzárlat van a kerületben, s aki záros határidőn belül nem lép be a pártba, nem ismerik el régi tagságát. Szervezést akadályozó problémák: 1. Pártprogram és szervezeti szabályzat hiánya (többen teszik ettől függővé a belépést). Szükségesnek tartanánk, hogy a tézisek, mint vitaanyag mielőbb nyilvánosságra kerüljenek. 2. A pártvezetés és a kormány egyes tagjaival szembeni bizalmatlanság (Apró elvtárs, Dögei [Imre], Kiss Károly elvtársak), ami összefügg a régihez visszatéréstől való félelemmel. Ennek alapul szolgál egyes fontos kérdésekben az értékelések mindinkább egyoldalúvá válása (október 23-ai események, Nagy Imre szerepének értékelése, problémák) 3. Egyes vállalatoknál egyrészt a munkástanács-tagok ellenséges magatartása, másrészt az ott dolgozó kommunisták merev szektáns [sic!] magatartása folytán a kommunisták illegálisan szervezkednek. Helyenként ez a racionalizálással is összefüggő probléma, félnek attól, ha kiderül, kik lépnek be a pártba, elsősorban azokat küldik el. A nyomdákban üzemről üzemre menve a munkástanáccsal folytatott viták kellett hogy megelőzzék a pártszervezet megalakítását.
