Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
5. A SZOT-tal, a szakszervezetekkel megbeszélést tartani, hogy az üzemekben segítse az üzemi bizottságokat talpra állítani, a pártszervezés segítése érdekében is. 6. Az erőt a legfontosabb üzemekre koncentrálni. 7. A pártmunkát nehezítő igazgatókat leváltani. Kiss János elvtárs: A párttagok között is ideológiai zűrzavar uralkodik a forradalom és ellenforradalom megítélésében. Különösen nagy a káosz az ifjúsági szervezetekben. Az ifjúsági szervezetek mellett a szakszervezet is komoly problémát okoz, erős szakadási tendencia mutatkozik meg ezeken a helyeken a párttal szemben. A rádió nem beszél ellenforradalomról, a minisztériumokban nagy az elvtelenség a kommunistákkal szemben, nyugdíjba kényszerítenek jó elvtársakat. A Sztálin-probléma is növeli a zűrzavart. Hruscsov beszéde óta ez még fokozódott. 257 Az intéző bizottságokon belül a régi és új elvtársak között személyi torzsalkodások jelentkeznek. A régiek részéről szektáns [sic!], az újak részéről liberális magatartás érvényesül. Egység hiányában hiányzik az összehangolt taktika a pártszervezésben. A pártvezetők többsége új, tapasztalatlan, alapvető kérdések megoldásában is járatlan. Rövid tanfolyamok megszervezésére lenne szükség. Olyan törekvés is akadályozza a munkát, hogy a régi párttagokat ne vegyék fel, mert exponáltak, lejáratták magukat, és azokat sem, akik még eddig nem jelentkeztek felvételre, mert azok karrieristák stb. Elharapózott az a gyakorlat, hogy a pártapparátusból kikerülő elvtársak szövetkezeteket alakítanak. Kilépnek az üzemekből, nem harcolnak a munkástanácsok ellen. 258 Sándor [Pál] elvtárs: A racionalizálás idején azoknak, akik jelentkeztek a pártba, nem adták ki a pártkönyvet, hogy ezzel megakadályozzák olyanok belépését a pártba, akik csupán állásuk biztosítása érdekében jelentkeztek. Mostanáig biztosították a tagfolytonosságot a pártba lépők számára, helyes lenne azonban meghatározni, hogy a volt MDP-tagok számára meddig lehet ezt a folytonosságot biztosítani. 259 Javasolja, hogy három hónap elteltével, illetőleg az üzemi IB alakulása utáni három hónap múlva már ne ismerjék el a régi párttagság idejét. Kerületűjükben a három legnehezebb helyen alakult meg a pártszervezet: a jogi karon, ahol a szektánsokat [sic!] nem akarják bevenni a pártba, a Közgazdaságtudományi Intézetben, ahol most tömegesen jelentkeznek eddig a párttól távolmaradók, mint Nagy Tamás, Erdős Péter stb., akik mindezidáig bund-jelleget akartak meghonosítani a párt területén. A könyvkiadóknál, ahol az igazgatók közül még egy sem lépett be a pártba. Nehezíti az értelmiségiek közötti munkát, hogy hiányzik a pártnál egy kidolgozott kultúrprogram. Az IB-k rendkívül tapasztalatlanok, a kerületi IB által kiadott Villámban igyekeznek számukra gyakorlati módszereket adni. 257 Hruscsovnak az SZKP XX. Kongresszusán elmondott beszédére utalt Kiss. 258 Vö. az MSZMP XIII. Kerületi IIB 1957. január 10-ei ülésének jegyzőkönyvével. BFL XXXV. 18.a. 2. őe. 11-16. p. 259 A kérdést végül az 1KB február 26-ai határozata zárta le, amely szerint a volt MDP-tagokat 1957. május 1-jéig lehetett a párttagságuk elismerésével felvenni a pártba, ezután már csak új tagként kérhették felvételüket. MSZMP 1973. 34. p.
