Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Szabó Piroska elvtársnö: Az agitáció foglalkozzon a munkanélküliséggel. Ismertesse annak okát. Foglakozni kell az oktatással is, érdeklődés van iránta. Egyetért az üzemi viták szervezésével. Harmati Sándor elvtárs: Szervezzenek a kerületekben vasárnapi agitációt a X. kerületben szerzett tapasztalatok általánosításával. Itt bizonyos üzem[ek]ből néhány párttagot hívtak össze, leültek velük, megbeszélték mindazokat a kérdéseket, amelyek annak az üzemnek dolgozóit érdeklik, és ezután kiküldték őket üzemi dolgozók lakásaira, körzeti elvtársakkal egyetemben. Igen jó hatással volt. A kínai állásfoglalást ellentámadás kiindulópontjává kell tenni. Épp ezért meg kell vitatni a tagsággal, olyképpen, hogy előzőleg az IB-k 3-4 héten keresztül szemináriumszerüen tárgyalják meg az anyagot. Vitákat feltétlenül szervezni kell, azonban egyelőre csak olyan üzemekben, ahol az üzemi intéző bizottságok lábra álltak. Borka Attila elvtárs: 4-5 helyen kellene vitát próbaként szervezni, és azután a tapasztalatokat általánosítani. A kínai párt állásfoglalásának ismertetését megfelelő módon kell megvalósítani. Helyes lenne, ha a Népszabadság ennek egyes részeit megfelelő módon ismertetné, és esetleg vitát indítana ennek alapján. A sajtó, rádió problémái szinte minden fórumon szóba kerülnek, eredmény nélkül. Össze kellene hívni az ottani munkatársakat, és beszélni velük ezekről a kérdésekről. Petrák Ferenc elvtárs: A pártonkívüliek meggyőzése érdekében feltétlenül fel kell vértezni a párttagságot a kínai párt állásfoglalásáról. Biszku Béla elvtárs: Az agitáció célját, tartalmát, szerepét kell az IB-nek meghatározni. Az agitáció tartalmában elsőrendű szerepet kell biztosítani az 1KB határozatnak és a kínai párt állásfoglalásának, mely óriási segítség az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, különösen számunkra. A fő formája az agitációnak a személyes és csoportos beszélgetés legyen. Gondoskodni kell arról, hogy habár szükséges továbbra is az írásos anyag, mégis minél kevesebbet adjunk belőle, és főleg a szóbeli agitáció alátámasztását szolgálja. Az adott témák közül 3—4 helyen a következőket kellene elsősorban megvitatni: a munkanélküliség, a tervezés, az ellenforradalom. Ezután értékelni kell a tapasztalatokat, és csak azután továbbmenni. A magyar párt és a kínai párt határozatát kell az agitáció előterébe állítani, és ehhez a legjobb formát megkeresni. Megtalálni azokat a politikai, eszmei eszközöket, amelyekkel a legjobban lehet a tagságot tömöríteni, és a tömegekre hatni. A munkások között a személyes és csoportos beszélgetések főleg a lakásokon történjenek. Az agitprop, dolgozzon ki tervet arra vonatkozólag, miképpen akarja az elméleti kérdések oktatását megoldani.
