Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Népszabadság, 1956. november 21., 2. old. A budapesti tanácsok helyzete és munkája 1956. október 23. és november 4. között, illetve november 4-e után igen eltérően alakult. (Ld. erről még a 161. számú iratot.) A BFT V. B. először 1956. december 7-én tartott ülést, amelyen beszámoló hangzott el a főváros helyzetéről. Egyébként a vb a régi összetételben ült össze, mindössze egy fő hiányzott (Kopácsi Sándor). Az apparátus helyzetéről, munkájáról Pongrácz Kálmán ekkor a következőket mondta: „Nem lehet tudni, hogy jelenleg hányan dolgoznak. Magam sem tudom, hogy ebből az apparátusból hányan disszidáltak, hányan járnak be és mikor... A vb hozzon egy olyan határozatot, amelyben utasítja az osztályvezetőket, hogy a munkafegyelmet állítsák helyre, mert a 9-2-ig csökkentett munkaidőt ki lehet bírni..." Egy, a BFT V. B. 1957. június 30-i ülése elé terjesztett beszámolóból kitűnik, hogy a BFT V. B. apparátusából 52 fő, az alá tartozó vállalatoktól és intézményektől 26 fő disszidált. A kerületekben történtekről általában a november 4-e utáni első vb-üléseken, illetve az első tanácsüléseken számoltak be. (Sajnos néhány kerület jegyzőkönyve egyáltalán nem maradt fenn, másutt pedig nagyon hiányosan vezették - máskor is - a jegyzőkönyveket.) A fennmaradt testületi anyagokból az derült ki, hogy az első kerületi vb-ülésekre még november folyamán sor került. A legtöbb kerületben október végén ún. Nemzeti Bizottság vagy Forradalmi Bizottság alakult, igaz, ezekben az első időkben mind a kerületi pb, mind a tanács beküldött képviselői is részt vettek. Október végére azonban ezeknek a bizottságoknak az Összetétele mindinkább jobbra tolódott és jó néhány kerületben teljesen átvették a vezetést, leváltották a kerületi tanácsi vezetőket, így pl. az I., a XVIII. és a XXII. kerületben, és másutt is. Néhány kerületben valóságos „kettős hatalom" alakult ki, pl. a novemberi vb-üléseken még részt vettek a különböző „forradalmi bizottságok" képviselői is, de részt vett rendszerint az apparátusi Munkástanács képviselője is (I., IV., II., XIV., XX., XXII. kerület). Volt olyan kerület - pl. a IV., XIV. - ahol az első tanácsi vb-ülésre meghívták a kerületi nagyüzemek munkástanácsainak képviselőit is. A vb-ülések általában november 12-én kezdődtek meg, és ettől az időponttól fogva több-kevesebb rendszerességgel meg is tartották azokat. A tanácsülésekre általában 1957. február-március hóban került sor. Egy-két kerületben még 1956 folyamán rendkívüli tanácsülést tartottak, pl. XXI. kerület (itt a meggyilkolt Kalamár József helyére új elnököt választottak). A már hivatkozott jelentés szerint az I-XXII. kerületi tanácsnál egy elnököt, egy vb-elnökhelyettest és két vb-titkárt kellett az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt leváltani. Hogy az egyes kerületi tanácsok apparátusában a tényleges munka mikor indult meg, arról nehéz átfogó képet nyújtani. Azt az álláspontot, amit a VI. ker. Tanács V. B. 1956. december 8-i ülésén képviseltek, hogy ti.: „Okt. 23. óta felsőbb szervünktől rendelkezést nem kaptunk... Tanácstalanok vagyunk itt az apparátuson belül azokkal szemben, akik táplálják az ellenséges hangulatot..." a kerületek döntő többsége nem osztotta. Több kerületben a vb függetlenített vezetői legkésőbb november 8-án a kormány már hivatkozott felhívása után elfoglalták helyüket „...de ekkor még együtt dolgozott a Forradalmi Bizottsággal" (XXII. kerület). Volt olyan kerület, amelyben az apparátus dolgozói - bár minden nap megjelentek a munkahelyen -, de érdemleges munkát november 12-ig nem végeztek (XIX. kerület). Általában a vezetők mellett az apparátus - ha nem is teljes létszámban - megkezdte az életfontosságú teendők végzését, a kerület ellátásának, egészséges iskolaügyeinek intézését, és ami a legfontosabb volt - az adott kerület hajléktalanná vált lakóinak elhelyezését. 1. A Népszabadság 1956. november 8-i számában megjelent „Tájékoztató a minisztertanács november 7-i üléséről" többek között a következőket mondta: „A munkás- és parasztkormány nagy fontosságú határozatot hozott a végrehajtó hatalom egyes kérdéseiről is. Eszerint a törvényes állami végrehajtó szerv mindenütt a tanácsok végrehajtó bizottsága." 2. Ugyanez a szöveg szerepel a fent hivatkozott tájékoztatóban is. A 6/1956. (XI. 12.) Korm. számú határozat elismerte e forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű újonnan létesült