Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

új lakás építése és valamennyi fővárosi állami tulajdonú lakóház tatarozása) teljesítése során elért eredményekről. Igaz, hogy ezek a célkitűzések sem voltak teljesen reálisak, de 1955-ben pl. az állami erőből épült lakások száma közel négyszeresére növekedett, a lakóház-karbantartásra és felújításra az előző évinek kétszeresét költötték stb. 4. A fővárost ért árvíz- és földrengés okozta károkra ld. a 125 számú iratot. 5. A 11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyáról szól. A rendelet 14. paragrafusában kimondta, hogy a bérbeadó köteles minden felújítási munkát a lakásokban és más helyiségekben elvégeztetni, beleértve a falakon belül - nem szándékosan előidézett - keletkezetteket is. 6. A BFT V. B. 1955. szeptember i-én tárgyalta az MDP KV PB számára készített előterjesztést a budapesti lakáshelyzetről. 7. Az újonnan épített lakások száma: 1950- ben: 4527 (ebből állami erőből: 2027) 1951- ben: 4216 (ebből állami erőből: 1270) 1952- ben: 2585 (ebből állami erőből: 1283) 1953- ban: 2438 (ebből állami erőből: 1223) 1954- ben: 4403 (ebből állami erőből: 2552) 1955- ben: 7370 (ebből állami erőből: 4621) (A lakásszaporulatból évente kb. 1000 megszűnt lakás levonandó). 8. Az 1029/1956. (IV. 19.) számú MT-határozat az állami erőből épülő lakások elosztásának rendjéről szól. 9. A házfelügyelők helyzetének rendezéséről a BFT V. B. 1957. október 18-i ülésén tárgyalt. h) A Minisztertanács határozata a lakásgazdálkodással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról • 1956. július 19. A Minisztertanács a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése alapján megtárgyalta a főváros lakásgazdálkodásának helyzetét és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának a lakásgazdálkodás terén végzett munkáját. A Minisztertanács megállapította, hogy a főváros jelenlegi lakáshelyzete - évről-évre növekvő lakásépítési, felújítási és karbantartási hitelek biztosítása ellenére - nem kielégítő. Ennek okai a terhes kapitalista örökség átvételén és a háborús károkon túlmenően abban kereshetők, hogy az új lakások építésének üteme lassú, az e célra és a lakások felújítására, karbantartására biztosított erőforrások felhasználása gazdaságtalan, és a tanácsi szervek a bürokratikus megkötöttségek miatt lakásgazdálkodási téren kevés hatáskörrel rendelkeznek. Megállapítható azonban az is, hogy a fővárosi lakásgazdálkodási szervek munkája sem kielégítő, és még a részükre biztosított hatáskör adta lehetőségeket sem használták ki megfelelően a lakáshelyzet megjavítása érdekében. Nagy mértékben súlyosbítja a lakáshelyzetet a fővárosban az is, hogy a főváros lakossága az utóbbi években jelentcsen megnevekedett, továbbá, hogy a hivatali szervek,