Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
csökkenteni az utóbbi évek alatt nem lehetett, sőt azok állandó emelkedést mutatnak. Nem tudtuk végrehajtani azt a minisztertanácsi rendeletet sem, amely az új házasulandóknak az épülő lakások 20%-át kívánja biztosítani, de súlyos problémát jelent az életveszélyes és födémcserék miatt lakásokból kiköltöztetendők mellett az építkezések érdekében szanálásra kerülő lakások bérlőinek más lakásba helyezése is. Budapest súlyos lakásviszonyai nehéz helyzet elé állítják a fővárosi és kerületi tanácsokat és azoknak lakásügyi szerveit. A tanácsok ugyanis csekély mennyiségű lakás fölött rendelkeznek, ugyanakkor a főváros lakossága tőlük várja a lakáskérdés megoldását, orvoslását. A tanácstagi fogadóórákon is főként lakásügyek miatt keresik fel a tanácstagokat, akik ritkán tudnak segíteni az ilyen kérdésekkel hozzájuk fordulóknak. A Fővárosi Tanács Lakásügyi Osztályára 1955-ben 10 471 ügyirat érkezett, továbbá 7138 panaszlevél, melynek több mint 50%-a cím nélküli lakáskéreíem volt. A panaszlevelek és címnélküli lakáskérelmek száma az utábbi években állandóan növekszik. Ma már mintegy 900-1000 db a havonta beérkező levelek száma. Nehezíti a helyzetet az a tény, hogy az osztály 9 érdemi előadója képtelen a beérkező leveleket az 1954-es l-es törvénynek megfelelően határidőben elintézni. 1955-ben 23 000 ügyfél kereste fel a XlV-es osztályt. A kerületekbe benyújtott lakásigénylések száma a következőképpen alakult: 1950-ben 1951-ben 1952-ben 1953-ban 1954-ben 1955-ben 80115 58806 48327 42386 28295 2 5 457 Ezzel szemben a lakások kiutalásának száma alig éri el az igénylések 15-20%-át. Pl. 1955-ben a kiutalt lakások száma: 4780. A lakásigénylések csökkenő száma nem azt jelenti, hogy kevesebb a lakásra rászoruló egyén, hanem a fennálló rendelkezés szerint igénylést csak meghatározott címre lehet beadni és az igénybe vehető lakások száma csökken. Nehezíti a helyzetet az is, hogy 1954-ben az ÉM által épített 2690 új lakásból a Fővárosi Tanács 553 db-t, az 1955-ben épült 2147 db lakásból 576 db-t kapott. Komoly segítséget jelent e tekintetben a Minisztertanács 1029/1956-os határozata, 8 mely a tanácsoknak 40%-ot biztosít, és egyben a szolgálati lakások bérlőkijelölésénél ellenőrzési jogot ad a tanácsok kezébe. Külön kell említeni néhány olyan feladatot, melynek megoldása terén nagyon kevés eredményt értünk el. 1. Annak ellenére, hogy a központi fűtőberendezések javítására és felújítására évenként többmillió forintot fordítunk, mégis rengeteg a panasz a lakosság részéről, mert a megvásárolható szénféleségek nem minden esetben megfelelőek az egyes kazánokhoz. Emiatt a szénfelhasználás és az egy köbméterre eső költség állandóan növekszik, és ezzel egyidejűleg a fűtési hátralék összege is. 2. Rengeteg panasz érkezik a házfelügyelőkre is és a házfelügyelőktől. A házfelügyelők többsége nem végzi feladatát megfelelően, nem tartja tisztán a házat, nem gon-