Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A BFT V. B. az előterjesztést 1955. szeptember i-i ülésén tárgyalta és négy hozzászólás után elfogadta azzal a megszorítással, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével átdol­gozva terjessze az MDP BPB, majd az MDP KV PB elé. (A hozzászólások szinte kivétel nélkül csak a személyzeti munkával foglalkoztak.) A vb ugyanezen ülésén tárgyalta az 1956. évi tervjavas­latot, a VI. Békekölcsön jegyzéséről szóló beszámolót és a fővárosi lakáshelyzetről készült jelentést, amit ugyancsak az MDP felsőbb szervei számára készítettek.) 1. Ld. a Források... V/A kötetének 65. számú iratát. 2. Ld. a 115. számú iratot. 3. Ld. a 100/a számú iratot. 4. Az 1954. évi tanácsválasztáson fővárosi tanácstaggá választották Apró Antalt, Farkas Mi­hályt, Gerő Ernőt, Nagy Imrét, Rákosi Mátyást stb., az MDP KV PB szinte valamennyi tagját és más vezető párt- és állami tisztségviselőt. Közülük számosan - elsősorban a pb felsorolt tagjai ­megválasztásuk óta egyetlen tanácsülésen sem vettek részt. Nagy Imre 1955 augusztusában le­mondott tanácstagságáról. 5. Az MDP BPB első titkára ekkor Kovács István volt, aki egyben a vb-nek is tagja volt. 6. A BFT V. B. elnökhelyettesei ekkor Baranyai János, Bartos István, Pesta László, Rostás István és Szili Géza voltak. 7. Ld. a 103. számú iratot. 8. A 2096/1955. (IV. 15.) számú MT-határozat intézkedett a budapesti gyárak, üzemek és intézmények munkakezdési idejének két lépcsőben történő megállapítására. Budapest közlekedésé­nek helyzetéről az MT számára készült jelentés 1. sz. melléklete szerint a munkakezdési idő megvál­toztatása óta Budapest legfontosabb csomópontjain a zsúfoltság mintegy 15%-kal csökkent. Egyes forgalmasabb csomópontokon a csökkenés mértéke még nagyobb volt. Pl. a Roosevelt téren 38,6%, Soroksári út-Hámán Kató út kereszteződésében 34%, Élmunkás téren 35%, a Sztálin hídon 39%. 9. A BFT V. B. ugyanezen ülésén tárgyalta a fővárosi lakáshelyzetről szóló jelentést (ld. a 126/a számú iratot). 10. A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatóságának az MDP BPB számára 1955. június 10-én készített jelentése megállapítja, hogy „...a húsfogyasztásban Budapesten az 1938. évi szintet nem tudtuk elérni." A jelentés 2. sz. melléklete szerint a főváros lakosságának húsfogyasztása (egy főre eső) 1938-ban 49,70 kg volt, 1954-ben 36,90 kg, 1955-ben - előzetes számítás szerint - csak 34,30 kg! 11. Ld. a 105. számú irat 5. jegyzetét. 12. Az 1954. évi X. tv. idézett paragrafusa a főváros különleges helyzetét fogalmazza meg (ld. Források... V/A kötetének 96. számú iratát). 13. Az MDP KV PB 1953. augusztusi határozatát nem ismerjük. Hasonló megállapítások for­dulnak elő a pb elé terjesztett 1953. májusi jelentésben (ld. Források... V/A kötetének 65. számú iratát). 14. A négy ülés időpontja: 1953. április 16., 1953. október 22., 1954. február 18. és 1955. már­cius 17. 15. Ld. a 105. számú irat 5. jegyzetét. 16. A vizsgálatról szóló jelentést az 1955. június 9-i vb-ülésen tárgyalták. 17. Az 1026/1955. (II. 23.) számú MT-határozat a tanácsok végrehajtó bizottságai titkárságá­nak szervezetére és működésére vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazta. A rendelkezés A melléklete kifejezetten a BFT V. B. Titkárságának szervezetére és működésére vonatkozott. A ren­delkezés egyértelműen a Titkárság szervezetébe tagolta be a Személyzeti Osztályt. Ugyanezen MT­rendelet E melléklete intézkedett a kerületi vb-k Titkárságának szervezetéről és működéséről. Ennek az intézkedésnek értelmében a fővárosi kerületi tanácsok vb Titkárságában személyzeti előadó működik a rendeletben előírt feladatkörnek megfelelően. 18. A BFT V. B. március 1955. 17-én tárgyalta a fővárosi és kerületi tanácsok egy éves káder­munkájáról szóló jelentést.

Next

/
Thumbnails
Contents