Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Az 1953-54. gazdasági esztendő Budapest mezőgazdasági termelése fellendülésének éve volt. Budapest területén a mezőgazdasági munkákat az elmúlt évekhez képest jobb minőségben és a minisztertanácsi határozatban foglalt időn belül végezték el. Ebben az évben került sor a talajerőnek nagyobb mérvű szervestrágya és műtrágyával való pótlására is. Igen komoly lépést jelent az okszerű gazdálkcdás útján, hogy a trágyázási tervet 170%-ra teljesítettük. Budapest szervestrágya mérlegében mutatkozó 3538 vagon hiány, és a melegágyak készítéséhez szükséges friss lótrágya biztosítása érdekéten a felettes hatóságok hozzájárulásával a trágyaellátás a Mezőgazdasági Osztály irányítása alá került. Növekedett a termelési kedv, növekedett a dolgozó parasztság jövedelme. Termelőszövetkezeteink megerősödésével megnőtt várcsellátó jelentőségük is. Termelőszövetkezeteink termelésében igyekeztünk elsősorban a 2Öldségterrnesztési és haszonállat tartási termelési ágat továbbfejleszteni és lehetőleg egyensúlyban tartani. 1954-ben ugyan a beruházások nagyrésze a zöldségtermesztés elősegítését célozta (a melegágyi keret és növényházak építésére 6,2 millió forintot fordítottunk), de örvendetesen emelkedett az állatállomány tőkeértéke is (1953-ról 1954-re az állatállomány tőkeértéke 4 millióról 6 millióra emelkedett). A haszonállat tartás fontosságát a jövedelmezőségen kívül a szervestrágya-termelés fokozásának a sürgős szükségessége is indokolja. A monokultúrás termelőszövetkezetek - egyoldalú dísznövénytermelő, gyümölcs és szőlőtermelő üzemeket - igyekszünk a kettősirányú termelésre átszervezni (a Beloiannisz kertészeti irányú tsz átvette a megszűnt, állattenyésztési irányú XI. kerületi Rózsa Ferenc tsz tagjai egyrészét, területét és minden vagyonát). Fokozott jelentősége van a városellátás szempontjából, hogy a fővárosi termelőszövetkezetek által termelt kat. holdankénti 3660,- Ft értékű áruból csak 37% a belső fogyasztás és 63% az árutermelés céljait szolgálja. A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásával tehát az árutermelés célját szolgáló termékek nagysága emelkedik.

2 A legnagyobb fejlődés a kertészetben tapasztalható. A szárazföldi kertészet növekedése 74%-os. Az öntözéses kertészet 19%, a melegágyi 400, az üvegház 233%-os növekedést mutat az 1953-as állapotokkal szemben. Nehézségek voltak az öntöző gazdálkodás terén, mert a Vízügyi Igazgatóság nem készítette el határidőre az öntözőtelepek berendezéseit. Az árvízen kívül jelentős kárt okozott a kertészetekben a munkaerőhiány is, s egyes termelőszövetkezeteknél még a laza munkafegyelem is. A gyümölcstermelés - főleg az időjárás viszontagsága miatt - rosszabb volt az 1953. évinél. A termelés eredményeit nagymértékben befolyásolta az a körülmény is, hogy termelőszövetkezeteink a szőlőkben és gyümölcsösökben nem mindig végezték el a szükséges ápolási munkákat. A gyümölcstermelés bevételének részaránya a növénytermelés bevételeiből tervszerint 9,7%, ehelyett ténylegesen 3,5% volt a bevétel. Az elmúlt esztendőben termelőszövetkezeteink 110 kat. hold új gyümölcsöst telepítettek, 30 kat. holdon végezték el a szőlőtelepítéshez szükséges rigolírozást. A kalászosok termelésénél jelentős eredményeket értek el az elmúlt évhez képest. Terméseredményeink jelentősen túlhaladták az egyénileg gazdálkodók termésátlagát.