Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Elővárosi vasutak 9. Az elővárosi vasutak közül a csepeli vonalat Szigetszentmiklós felé kell hosszab­bítani, a Csepel belterületi szakasz keresztezés-mentes kialakításával, a cinkctai vonal Kerepesi úti végállomását a Keleti pályaudvar felvételi épületének bővítése során bel­jebb kell helyezni. A szentendrei vonal korrekciójával a vonalat szint alatt a Batthyányi térig kell vezetni. Földalatti vasút 10. A főváros helyi közlekedésének gerinceként, távlatban a megkezdett kelet-nyu­gati földalatti gyorsvasúton túlmenően az észak-déli vonalat és a FAV meghosszabbí­tását kell figyelembe venni oly módon, hogy ezek a vonalak Angyalföldet, Zuglót, a Nagyvárad teret, Boráros teret és Délbudát érintsék. Vízi közlekedés 11. A terven feltüntetett kikötőmedencék - elsősorban az angyalföldi medence ­kiépítésével kapcsolatosan szükséges a lipótvárosi rakodó megszüntetése, a dunaparti kavicsrakodás felszámolása, a Sztálin-híd-déli összekötő vasúti híd közötti szakaszon, valamint a közraktárak kitelepítése a Dimitrov tér-Boráros tér között. Ez utóbbi part­szakaszon építendő meg a városképbe illeszkedően a központi hajóállomás. Légi közlekedés 12. A ferihegyi repülőtér bővítési lehetőségeit az interkontinentális forgalomban használatos repülőgépek igényeinek megfelelő méretekben kell biztosítani. Városépítészeti kialakítás 13. A városépítészeti kialakítás tervlapján kiemelt útvonalak és terek a város építé­szeti kialakításának vázát alkotják. Ezért ezeken az útvonalakon és tereken mindenkor a hely jelentőségének megfelelő építészeti kialakítást kell biztosítani, a szükség szerint kiírandó tervpályázatok figyelembe vételével elkészítendő részletes rendezési tervek alapján. A kiemelt úthálózat és az ugyanitt feltüntetett lakóterületi beosztás egyben a város magassági beépítésének is váza, ennek segítségével biztosítandó a városépítészeti kiala­kítás egysége. A tervlapon a karikával megjelölt pontok felhasználandók a ma legma­gasabb épületek (Parlament, Bazilika) magasságát meg nem haladó kiemelkedő jelentő­ségű építmények elhelyezésére. Városközpont és kerületi központok 14. Budapest városközpontja a már kialakult központi jellegű terek és útvonalak kapcsolata a mai Nagykörút vonalán belül. Ennek részei a pesti Dunapart belső szaka­sza, amelyhez vizuálisan a Vár tartozik, a Sztálin út, a Marx tér, Kossuth Lajos tér, Sza­badság tér, Engels tér, Kálvin tér és az ezeket összekötő útvonalak. Az Engels tér a vá­rosközpont kulcspontja. E történelmi hagyománynak tekintendő központi területen a városszerkezetet megbontó változtatásokat nem szabad eszközölni, de meg kell tervezni az egyes útvonalak és terek építészeti kapcsolatát és ki kell egészíteni a mi korunkat ki­fejező építészeti együttesekkel. A legjelentősebb külső kerületek - Újpest, Zugló, Kőbánya, Csepel, Lágymányos

Next

/
Thumbnails
Contents