Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Sokkal szélesebb lehetőségek nyílnak meg ezen a téren, amikor a párt és kormányhatározatok a dolgozók anyagi és kulturális jólétének gyorsabb ütemű emelését tűzik ki célul, amikor a Fővárosi Tanács első községpolitikai tervjavaslata figyelembe veszi a lakosság legégetőbb problémáit és azok megoldásában számít a dolgozók tevékeny közreműködésére és segítségére. A községpolitikai tervek kidolgozásában és sikeres megvalósításában igen nagyjelentőségű a tanácsnak, mint tömegszervezetnek a szerepe, a tanács és a lakosság kapcsolata. Tanácsaink első négyéves munkájának felmérésekor megállapíthatjuk, hogy fővárosunkban kialakultak azok a tömegkapcsolati formák, amelyek fejlesztésével, mélyebb és elevenebb tartalommal való megtöltésével államunk és dolgozó népünk még szorosabb egységbe kovácsolódik. A fővárosi és a kerületi tanácsok nem egyszer kezdeményezőén léptek fel és élenjártak az egyes tömegkapcsolati formák kialakításában. Már az 1954. novemberi tanácsválasztások előtt a fővárosban 221 állandó bizottság, 778 albizottság működött, és ezek munkáját több mint 24 ezer aktíva segítette. Állandó bizottságaink - több kiváló szakember bevonásával - értékes javaslatokat terjesztettek a végrehajtó bizottságok és a tanácsok elé. 1954-ben megtartott tanácstagi beszámolókon mintegy 108 ezer ember vett részt. A több tízezer közérdekű hozzászólás és javaslat, a számos társadalmi munkafelajánlás mutatja a dolgozók fokozódó érdeklődését az állam, a főváros, a kerület ügyei iránt. Körülbelül 90 fővárosi és kb. 830 kerületi tanácstag rendszeresen tartott fogadóórákon és lakólátogatásokon keresztül került közelebb választóihoz. A tömegkapcsolatoknak ez a fejlődése mégsem volt zavartalan és kielégítő, mert számos szervezési és bürokratikus kötöttség gátolta a tanácstag és a lakosság kapcsolatát. A novemberi tanácsválasztások fordulópontot jelentenek ezen a téren is. A területi elv érvényesítése következtében a lakosság már a jelölő gyűléseken megismerte tanácstagját és megteremtődött annak az előfeltétele, hogy a tanácstag és választói állandó kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy - miként a tanács többi határozatait is - a községpolitikai terveket is ne csak a tanács és a VB, hanem a lakosság is megismerje. A lakosság legfontosabb szükségleteit felölelő és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága által jóváhagyott községpolitikai tervjavaslatot a tanácstagok a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága által szervezendő kisgyűléseken

10 ismertetik, széleskörű vitára bocsátják. Számítunk arra, hogy az ilyen ismertetések során újabb önkéntes társadalmi munkára történnek majd felajánlások. A vitákon elhangzott javaslatok a Tanács elé terjesztésekor kiegészítői lesznek a tervezetnek. A továbbiakban pedig a tanácstagok lakólátogatások, fogadóórák alkalmával ismertetik a választókkal, megmagyarázzák a községpolitikai terv jelentőségét és megvalósításukba bevonják a lakosságot. A tanácstagok működésük minden területén sokat tehetnek a szocialista községpolitika népszerűsítése és a tervek megvalósítása érdekében. Tanácsülést felszólalásaikban, az állandó bizottságban végzett munkájuk során, tanácstagi beszámolóikban, a lakóbizottságokkal, utcafelelősökkel és a tanácsi összekötőkkel való kapcsolatuk során dolgoznak majd a községpolitikai tervfeladatokért. Különösen nagy szerep vár az állandó bi-