Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

város, minden község dolgozói, a Hazafias Népfrontba tömörülve maguk határoznak városuk, községük fejlődéséről. Budapest a felszabadulás után vált igazán az ország fővárosává. Az urak országának fővárosa, a központosított népelnyomás székhelye, a hivalkodó felszínes pompa és a tömegnyomor ellentétének városa a szocialista haza egyre szépülő fővárosa, a dolgozók által vezetett és igazgatott világváros lett. 1945 óta különösen egybeforrott Budapest sorsa és fejlődése az ország életével és fejlődésével. A Budapesten működő központi párt, valamint áUanmatalmi és államigazgatási szervek, a budapesti munkásosztály sok nagyszerű kezdeményezése és példamutatása tíz év alatt számos esetben irányítóan és útmutatóan hatott az egész országra. Az ország életében a főváros kiemelkedő szerepét jelzi az a körülmény is, hogy lakossága mintegy 18-19%-a az ország lakosságának és a magyar ipari munkásság közel fele Budapesten dolgozik. A fővárosban a lakosság osztály összetétele is jelentősen megváltozott az elmúlt 10 év alatt: Budapest a főurak, bankárok és egyéb tőkések városából, a dolgozó nép, a munkásosztály és a haladó értelmiség városa lett. Megnőtt Budapest gazdasági jelentősége is: népgazdaságunk ipari termelésének közel 60%-át a budapesti gyárak és üzemek szolgáltatják, Budapest kiskereskedelmi forgalma az országos forgalomból mintegy 35%-kal részesedik. A főváros nagy jelentőségét tükrözi kiemelkedő kulturális élete is. A középiskolai tanulóknak csaknem negyedrésze, a főiskolai és egyetemi hallgatóknak pedig 76%-a a fővárosban végzi tanulmányait. Az egyetemeknek és főiskoláknak 58%-a Budapesten működik. A népművelési intézmények és ezzel párhuzamosan a népművelési szolgáltatások szempontjából is kiemelkedik Budapest, mint kulturális központ. Az ország színházainak 63%-a a fővárosban működik. A színházelőadásoknak több mint felét Budapesten tartották az elmúlt években. Az irodalmi, művészeti és tudományos folyóiratok zöme Budapesten jelenik meg. Budapest szellemi élete állandó termékeny kölcsönhatásban van a vidéki városok és községek egyre erősebben kibontakozó kultúrájával. Fővárosunk fejlődése azonban az utolsó években nem volt zökkenőmentes. Számos budapesti probléma - így a lakás, közlekedés, áruellátás, iskolapolitika - kielégítő megoldására nem voltak meg a szükséges adottságok. Az ügyintézés túlzott centralizmusa is gátolta a lakosság kezdeményezésének kibontakozását, a helyi problémák megoldását. Pártunk és kormányunk célkitűzései a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság útmutató segítsége, az új tanácsok megalakulása teszik elsősorban lehetővé, hogy erőinket a községpolitikai feladatok felmérésére és elvégzésére fordíthassuk. A főváros jelentősége tükröződik azokban a feladatokban is, amelyek közül több területen egyedül a Főváros Tanácsa biztosítja - a vidékről budapesti munkahelyre bejáró dolgozókkal együtt - közel 2 millió ember kommunális, egészségügyi stb. szükségleteit. A szükségletek kielégítésére a Tanács közvetlen irányítása alatt igen jelentős szervek működnek és jelentős anyagi eszközök állnak rendelkezésre. Mint az 1. sz. táblából megállapítható, a Tanács közvetlen irányítása alatt működő 26