Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

zetése után 540 új tanterem épült. Ezeken kívül az idén további 79 tanterem építését fejezzük be, 27 területi óvodát nyitottunk meg 1391 férőhellyel, a bölcsődei férőhelyek száma pedig 1942-ről 4504-re emelkedett. Nagy fejlődésnek a bizonyítékai ezek a kiragadott adatok. De a lakosság életszínvonalának emelkedését talán legjobban az áruforgalom növekedése bizonyítja, amely a tanácsok megalakulása óta 238%-kal emelkedett. Ezekből a beszédes számokból, amelyek gazdálkodásunk fontosabb ágazatainak fejlődésére utalnak, minden hivalkodás nélkül megállapíthatjuk, hogy 4 év alatt elért eredményeinkkel, új alkotásainkkal leraktuk annak a fejlődésnek az alapjait, amelynek további irányvonalát majd a november 16-án megválasztandó új Tanács szabja meg. Tisztelt Tanács! Kedves Elvtársak! A most következő hetekben legfontosabb feladatunk: 9 választások előkészítése. Agitációnk teljesen őszinte és reális lehet. Nem lehet célunk, hogy minél rózsaszínűbbé fessük a jelent és a jövőt, hanem célunk csak az lehet, hogy jogos büszkeséget ébresszünk a dolgozókban és önbizalmat adjunk további munkájukhoz. Elért eredményeink mellett tehát a jövőre tekintve perspektivikus képet kell adnunk, amelyet a legszemléltetőbben a 3 éves községfejlesztési program ismeretében rajzolhatunk meg. E program irányelveit a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a 3 éves népgazdasági tervre vonatkozó megállapításai alapján alakítottuk ki.

3 E program legfontosabb célkitűzése, hogy fenntartsuk, sőt még növeljük is az 1957-ben elért életszínvonalat és a maga területén a Fővárosi Tanács is hozzájáruljon ennek az életszínvonalnak a megalapozásához. A 3 éves tervidőszak végén több, mint 2 millió ember ellátásáról kell gondoskodnunk. Gazdálkodási keretünk fejlesztésére 3 év alatt 1,9 milliárd Ft-ot lehet felhasznáunink. A beruházások megtervezésében fontossági sorrendet kellett megállapítanunk, amelyben első helyen áll a lakásépítés, a lakóházak javítása, ezt követi a közlekedés fejlesztése, a tantermek számának a növelése, a közműszolgáltatásnak, a vízzel és gázzal való ellátásnak a kiterjesztése, az egészségügyi hálózat bővítése és végül az egyéb tanácsi ágazatok fejlesztése. Lakásépítésre 3 év alatt 917 millió Ft-ra van szükség, amelyből évenként 3000 új lakás építhető és ezzel egyidejűleg megindulhat a következő évben tető alá kerülő további 3000 lakásnak az építése. A különböző tárcák mintegy 7000, főleg szolgálati és készenléti lakást építenek, magánerőből pedig 6000 lakás építésére számíthatunk 3 év alatt. Szép perspektíva ez még akkor is, ha tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a lakáskérdést még ezzel a nagyarányú építkezéssel sem tudjuk véglegesen megoldani. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a lakóházak javítására évenként 600 miihót költünk, hogy a közlekedést új motoros-villamos járművekkel, új autóbuszokkal, új villamosvonalak építésével bővítjük, hogy 3 év alatt 400 általános iskolai és 15 középiskolai tantermet építünk, hogy a víztermelést napi 75 000, a gáztermelést pedig napi 150 000 m

3-el növeljük a sztalinvárosi II. kohóban termelt gázzal, vakmint a lispei földgáz fölvezetésével, hogy új szakorvosi rendelőket építünk, a meglévőket pedig bővítjük: még mindig csak vázlatos képét adtam annak a szebb, gazdagabb és kulturáltabb életnek, amelynek most következő 3 évére vonatkozó terveit még a mi feladatunk volt kidolgozni. Teljes