Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

70 ooo) leszámítjuk, s a vidéken dolgozó, de Budapesten lakó munkásokat viszont hozzászámítjuk (kb. 15-20 000 fő), a lakosság létszáma maximum kb. 1 900 000 főre tehető. Nagybudapest lakosságának számbeli növekedése a II. világháborút megelőző 11 éves időszakban 1930-41-ig összesen 18,4%-ot tett ki, azaz évenként átlagosan kb. 1,4%kal emelkedett. Az 1949 óta eltelt 6 év alatt a főváros lakosságának számbeli növekedése 16,6%-ot tesz ki, ami évenként kb. 2,5%-os átlagos növekedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a lakosság növekedésének üteme a II. világháború előttinek közel kétszeresére nőtt. A növekedés üteme jelzi, hogyha nem történik beavatkozás, a következő év végére a főváros lakosságának száma eléri a 2 000 000 főt, az ország lakosságának több mint 20%-a a fővárosban koncentrálódik. Ez politikai, gazdasági és a nemzetközi helyzetet figyelembe véve, katonai szempontból egészségtelen, káros tendencia. A lakosság túlzott növekedésére kétségkívül hat az a tény, hogy a főváros az ország ipari, kereskedelmi és közlekedési, igazgatási, tudományos és kulturális központja. A fővárosnak politikai, gazdasági, kulturális vonzóereje mellett a város kommunális, közlekedési, városgazdálkodási és lakás adottságai a meglévő nehézségek ellenére is nagy hatást gyakorolnak a vidéki városok és falvak dolgozóira, s ez is elősegíti a lakosság gyors növekedését. A fővárosban jelenleg kb. 200 000 olyan, nagyrészt új munkavállaló, vagy annak családtagja lakik, aki hivatalosan nem állandó budapesti lakos, azonban ideiglenes bejelentéssel a törvényben megállapított 15 napos időtartamon túl is Budapesten tartózkodik. Az ideiglenesen bejelentett lakók száma is egyre növekvő tendenciát mutat. Jelenleg pl. havonta kb. 5000 személy érkezik a fővárosba ideiglenes bejelentővel, s közülük kb. 3-4000 személy hosszabb ideig tartózkodik itt, s állandó budapesti lakossá válik. A főváros lakosságának természetes és ezen túlmenő egészségtelen növekedését csak széleskörű gazdaságpolitikai intézkedésekkel (a vidék ipari, kereskedelmi, kulturális fejlesztése) lehet megoldani. Ezért javasoljuk, hogy e kérdéssel a Politikai Bizottsághoz forduljunk. Átmenetileg azonban szükséges, hogy politikailag megfelelően előkészített adminisztratív, igazgatási intézkedésekkel az ideiglenes bejelentés alapján történő lakosság növekedését megállítsuk, sőt a jelenlegi összlakosság számát csökkentsük. Jelenleg a fővárosban történő letelepedést az MT 95/1951/IV. 17. számú rendelete szabályozza.

3 Javasoljuk, hogy a Belügyminisztérium a letelepedési engedélyeket továbbra is szigorú egyéni elbírálás alapján és kivételes esetben adja meg. Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását a Belügyminisztérium 116 200/1951/IV. 17. BM sz. rendelete szabályozza.

4 A végrehajtási utasítás 4. szakasz második pontját a kerületi rendőrkapitányságok vezetői különbözőképpen értelmezik. Legtöbb helyen liberálisan kezelik az ideiglenes tartózkodási engedélyek meghosszabbítását. Ennek következtében igen sok olyan személy tartózkodik Budapesten a megengedett 15 napon túl is, akiknek itt tartózkodása sem gazdasági, sem politikai szempontból nem szükséges. Ezért szükséges az ideiglenes