Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

XXIII/103. A BFT V. B. Titkárságának iratai, 0014/1958. Géppel írt hiteles másolat. A Fővárosi Tanács MSZMP frakciója 1957 májusában tartotta első ülését. Ezen az ülésen kívül 1957 folyamán még négy ülésre került sor, de egyik ülésről sem maradt fenn jegyzőkönyv. 1958. február 3-i jelentés szerint a frakció 169 tagból állt, élén kilenctagú vezetőséggel, amelynek elnöke dr. Bakács Tibor, titkára Vágvölgyi Tibor volt. Az 1958 folyamán tartott ülésekről rendelkezésre áll jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvek szerint február 25-én a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottságra vonatkozó személyi javaslatokat vitatták meg, május 12-én kezdték meg az MSZMP KB PB 1958. május 6-i ülésén a BFT munkájáról hozott határozatok megvitatását. Miután az ülés zárt jellegű volt, jegyzőkönyv nem készült. Ugyanezen ülésen tárgyalták meg a községfejlesztési alap felosztására és forrásaira vonatkozó előterjesztést is. Július 18-án folytatták az említett PB-határozat megvitatását, amelynek jegyzőkönyvéből közöljük a beszámoló részt, a hozzászólások nélkül. 1958 folyamán még egy ülést tartottak a tanácsválasztás után, amikor sor került a frakció új vezetőségének megválasztására. A július 18-i ülésen öt felszólalás hangzott el. Pongrácz Kálmán felszólalásából tudjuk, hogy a PB-határozat előkészítését az MSZMP BPB végezte. Több bizottság és albizottság vizsgálta huzamosabb ideig a fővárosi tanácsok munkáját és e munka alapján került sor a PB-ülésére és határozat hozatalra. A frakció ülés után a BFT V. B. 24 pontból álló munkatervet dolgozott ki az MSZMP KB PB határozatának végrehajtására. A munkatervi pontok között nagy súllyal szerepelt a PB-határozat ismertetése a legkülönbözőbb szinteken (osztályvezetői értekezletek, kerületi tanácselnöki értekezletek stb.). A tervben több, a főváros jövőjét és helyzetét érintő pont is szerepelt. Több munkatervi pont foglalkozott az osztálypolitika érvényesítésére és a törvényesség betartására vonatkozó ellenőrzési feladatokkal, a lakossági szolgáltatások megjavítására irányuló tennivalókkal. A munkaterv 14. pontja kimondta, hogy az „elfogadott országos 3 éves terv alapján el kell készíteni Budapest 3 éves (1958-1960) községpolitikai programjának irányelveit és a Tanácsülés elé kell terjeszteni". (Mint a 171. számú iratból kitűnik, a BFT V. B. már január 10-én foglalkozott a főváros 3 éves tervének elkészítésével.) A PB határozat alapján a BFT V. B. 1958. október 10-én megtárgyalta „Irányelv tervezet a Budapest Főváros Tanácsa 3 éves községfejlesztési programjának elkészítéséhez", című előterjesztést, de a tervezet nem került tanácsülés elé, az egész hároméves tervciklusban csak éves tervek és költségvetés alapján dolgozott a tanács. A munkaterv 15. pontja szerint az OT-val közösen el kell készíteni a 15 éves távlati terv kidolgozásának munkaprogramját. Feltehetően e munkatervi pont értelmében folytatódtak a főváros és környéke általános városrendezési tervének munkálatai, amelyet 1960-ban fogadott el a Minisztertanács. A 19. pont értelmében „perspektivikus és azonnali intézkedésekre" kellett javaslatot készíteni az MT számára a „főváros egészségtelen túlnépesedésének megakadályozása érdekében." Megjegyezzük, hogy már 1958. január 24-én készített a vb titkára egy feljegyzést a vb-ülés számára, hogy Budapest túlnépesedésének megakadályozására utasítást kell kiadni a lakásosztályoknak, hogy lakást vagy lakrészt csak a legalább négy éve állandóan Budapesten bejelentett, ténylegesen itt lakó és dolgozó személyek számára szabad kiutalni. Az előterjesztés nem került a vb elé, de mint a vb elnöknek Csikesz Józsefnéhoz, az MSZMP BPB titkárához intézett leveléből kitűnik, a fenti rendelkezést mint bizalmasan kezelendőt kívánták a kerületi tanácsok vb-elnökeinek kiadni. Csikesz József né a javaslattal egyetértett. Az MSZMP KB PB határozata és a Belügyminisztérium illetékeseivel történt tárgyalás után május 24-i kelettel küldték ki a kerületi vb-elnökökhöz a fenti értelemben elkészített szigorúan bizalmas rendelkezést, amelyben már nem négy, hanem öt évi állandó bejelentést, helyben lakást és munkavégzést jelöltek meg a lakáskiutalás feltételéül. (Budapest Statisztikai Évkönyve, 1958. szerint 1957 folyamán állandó bejelentéssel 67 319-en, ideiglenes bejelentéssel 158797-en, összesen 226 117-en költöztek a fővárosba. A fővárosból elköltözők száma ugyanezen évben 35 343, illetve 41 020 fő, összesen 76 363 fő volt.) A munkaterv 20. pontja kimondta: „Nagybudapest közigazgatási területéről a falusias tele-