Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A lecsatolással egyidejűleg szükségesnek tartjuk elvként kimondani, hogy a Fővárosi Tanácsnak a városkörnyékre telepítési, közlekedési, közműfejlesztési és mezőgazdasági vonatkozásban olyan hatásköre legyen, amely biztosítja a főváros lakosságának érdekeit. 1956-ban fölmerült még Pestimre és a XV. kerület esetleges elcsatolása. Pestimre

8 kertváros jellegű település. A lakosság zöme ipari munkás, csak mintegy 4% őstermelő. A városiasodás alacsony fokon van, a közlekedés és a vízhálózat bekapcsolása csak a felszabadulás után történt meg, de lakóházai még ma sincsenek vízvezetékkel ellátva. Pestimre elcsatolásától azonban már 1956-ban eltekintettünk, és azt most sem javasoljuk azért, mert az imrei lakosság a mintegy 20 km-re fekvő járási székhelyre való utazáshoz lenne kötve. A XV. kerület* részben falusias jellegű, de régen is önálló város volt és sem politikailag, sem igazgatási szempontból nem lenne helyes a fővárostól eltávolítani. A Politikai Bizottság ülésén az elcsatolás kérdése úgy merült fel, mint a közeljövőben végrehajtandó feladat, a határozat azonban csak a kérdés megvizsgálásáról szól. El kell tehát dönteni, hogy mikorra készítsük elő a feladat végrehajtását. Még ez évben tanácsválasztások lesznek és nem közömbös, hogy a leválasztást a tanácsválasztásig akarjuk-e és tudjuk-e végrehajtani, vagy csak a tanácsválasztás után. Az első elgondolás mellett szól az, hogy az új tanácsválasztást már az új területen, a megyei igazgatásnak megfelelően bonyolíthatnák le, ellene szól viszont az idő rövidsége. A főváros részéről a részletes javaslatot egészen rövid idő alatt ki tudjuk dolgozni, de a javaslatot még a Politikai Bizottság és a Minisztertanács elé is terjesztjük, ami bizonyosan két hónapot igénybe vesz. A Pest megyei elvtársaknak tehát a választásig olyan kevés idő áll rendelkezésre, hogy az átszervezés lebonyolítását nem teszi lehetővé. Amennyiben a Pest megyei Tanácsot és annak szerveit már most bevonhatnánk a részletes előkészítésbe, ami persze elkerülhetetlenül a titkosság rovására is menne, valószínűleg meg tudnák oldani a választás technikai előkészítését. A második lehetőség mellett szól, hogy kellő idő állna rendelkezésre, ellene szól azonban, hogy az átcsatolt területek egy részén új választást kell tartani, mert más a megyei tanácstagi felépítés (község-járás-megye), mint a fővárosi. Ez esetben az átszervezésre nem is kerülhet sor kb. 1-1 1/2 évnél előbb. Az 1956-os tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős ellenállással kell majd számolni az érdekelt területek lakossága és tanácstagjai, elsősorban pedig funkcionáriusai részéről. Először ezért a funkcionáriusokkal kell megértetni a határozat jelentőségét, majd utána kell megkezdeni a lakosság felé a politikai felvilágosító munkát. Az elkerülő területek jogállására vonatkozóan - a Pest megyei Tanács véleményétől függően - az 1956-os megállapodás látszik a legésszerűbbnek. Eszerint a XVI., XVILkerület teljes egységben kerülne át Pest megyéhez városként. Ugyancsak városi tanácskénműködne a Soroksár és Budatétény-Nagytétény is. Község maradna Békásmegyer és Pesthidegkút. 390