Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Vendéglátóipari hálózat A vendéglátó egységek hálózatának növekedése az elmúlt 8 év alatt kisebb mértékű volt, mint az élelmiszerhálózaté, de ugyanezen időszak alatt a vendéglátó egységek jelleg szerinti összetétele a kulturált kiszolgálási formák javára eltolódott. 1956-ban viszonylag jóval nagyobb volt az éttermek és vendéglők aránya, mint pl. 1953-ban, mert egy sor italboltot kisvendéglővé alakítottak át. A munkáskerületekben azonban még mindig az italbolt és falatozó jelleg az uralkodó, mert a lélekszámhoz viszonyítva a X. és XIII. kerületekben viszonylag kevesebb az étterem és vendéglő, a X. és XXI. kerületben kevesebb a cukrászda és espresso, mint Budapest más kerületeiben. A munkáskerületek közül 1950. évhez képest Csepelen létesítették a legtöbb új vendéglátó egységet. (Számuk 1950-ben 7, 1955-ben 27.) Az egy vendéglátó egységre jutó lakosok száma a XIII. kerületben a legkedvezőbb (1955-ben 1214 fő). Kőbányán és Csepelen (1838, ül. 2222 fő), jóval a budapesti átlag (1476 fő) felett van. Az 1957. év végi állapot szerint a munkáskerületekben levő vendéglátó egységek 67%-a IV. osztályú, az I. osztályú és osztályon felüli vendéglátó egységek aránya mindössze 3%. Vendéglátó egységek megoszlása százalékban Kerület Osztályon felüli és I. osztályú II. III. osztályú IV. Összes X. 3,2 17,7 9,8 69,3 100,0 XIII. 4,1 23,3 6,8 65,8 100,0 XXI. 13,9 19,4 66,7 100,0 összesen 3,3 20,5 9,4 66,8 100,0 Az italboltok és falatozók közül Kőbányán és a XIII. kerületben valamennyi, Csepelen 15-ből 12 negyedosztályú. Zeneszolgáltatás a X. kerületben 6, a XIII. kerületben 19, a XXI. kerületben 7 vendéglátó egységben van. Ezeknek mintegy egyhatodában tánclehetőséget is biztosítottak a vállalatok. A X. és XIII. kerületben igen magas az állófogyasztású vendéglátó egységek aránya, ugyanakkor a XXI. kerületben az utcán át fogyasztású vendéglátó egységek aránya magas (30%).