Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
és magas munkáslétszáma adja. A kisebb helyi ipari vállalatokon kívül 55 nagyobb ipari üzem van Kőbányán, amelyek együttesen 1957. évben mintegy 50 ezer főt foglalkoztattak. (Ez a budapesti üzemekben dolgozók 1/8 része.) XIII. kerület (Angyalföld) Területileg a közepes nagyságú kerületek közé tartozik, lélekszám tekintetében azonban a VIII. kerület után Budapest legnagyobb kerülete. 2 Népsűrűsége a budapesti átlag háromszorosa. A kerület két része: a külső Lipótváros és Angyalföld élesen elkülönül egymástól. A lipótvárosi rész belvárosi jellegű, nem munkáslakta település, az angyalföldi rész főként elővárosi jellegű, döntően munkáslakta terület. A kerület mintegy harmadrésze lakóterület, amelynek közel fele (elsősorban a Lipótváros) zártsorú, magas építkezés. Kifejezetten kereskedelmi központja az Élmunkás tér és a Béke tér. A kereskedelem szempontjából jóval nagyobb jelentőségű a Szt. István krt. és a Marx tér, azonban az itt lebonyolított kereskedelmi forgalom nagyrészt átmenő jellegű, a vásárlók jelentős részét nem a kerület lakossága képezi. A budapesti kerületek közül a XIII. kerületben települt a legtöbb ipari üzem. Számuk 89, 1957. évi létszámuk 52 ezer fő. Az ipari üzemek zöme a külső Váci úton és a Váci út, valamint a Duna közé eső területen található. XXI. kerület (Csepel) A Duna által körülhatárolt területen, élesen elkülönül Budapest többi kerületeitől, területe 26 km 2 , lakosainak száma 60 ezer fő. Népsűrűsége, a nagy mezőgazdasági terület (mintegy 1/3 része) miatt jóval alacsonyabb a budapesti átlagnál. 3 A lakóterület megoszlása városias jelleg szempontjából a X. kerületnél is kedvezőtlenebb. A magas és zártsorú beépítés elenyésző, alig több mint 1%. Kertes, földszintes, erősen hézagos, kertvárosias jelleg Csepel lakóterületének döntő többsége. Budapest legnagyobb üzeme a Csepel Vas és Fémművek mintegy 25 ezer főt foglalkoztat, ebből becslés szerint mintegy 15 ezren a főváros más kerületeiből, ill. vidékről járnak ide dolgozni. Kereskedelmi központja a Tanácsház tér és környéke, valamint a Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos utca. A kereskedelmi forgalom szempontjából figyelembe kell venni, hogy vidékről igen sokan járnak a fővárosba dolgozni. Becslések szerint 1955. évben átlagosan naponta 170 ezer fővel nagyobb volt a nappali létszám az éjszakainál, amelyből mintegy 65-70 ezer fő az ipari üzemekben dolgozók száma. A vizsgált három kerületben - szintén becslések szerint - a bejárók száma 20-25 ezer fő. Az egyéb, nem ipari munkahelyekre, iskolákba, stb. bejárók száma ezekben a kerületekben nem jelentős.
