Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
V. Köztisztaság A Művek közútjai, gyárudvarok, műhelyek, öltözők, fürdők tisztasága terén 1957ben nagy fejlődés történt. A Művek Gondnoksága megszervezte az év elején az ellenforradalmi események következtében összegyűlt (hónapokig szünetelt a szállítás) nagymennyiségű szemét kiszállítását. A későbbiek során megoldották a szemét napi eltávolítását és az utak rendszeres takarítását is. 1957 áprilisában igen hatásos patkányirtást hajtottak végre, aminek a sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult az előtte jól elvégzett, egész Művek területére kiterjedő lomtalanítás. Az elmúlt évben 7000 m 2 területet gyepesítettek. Összesen a Művek területén 27 000 m 2 gyepszőnyeg van, ami igen fontos tényező a levegő megjavítása szempontjából. Azonban éppen a levegő kéndioxid szennyeződése miatt főleg a kohászati üzemek környezetében a növényzet kipusztult. Az elért eredmények azonban nem kielégítők. A Művek területén 150 000 m 2 kövezett úttest van, amelynek rendszeres tisztántartásához 24 személy, egy söprőgép és egy locsolókocsi áll rendelkezésre. A nagy közúti forgalom, az igen nagy szennyeződési lehetőség, a szemét tárolás és szállítás ismertetett helytelen módja, és úgy látszik az elégtelen személyzet és felszerelés miatt - ugyanis a 24 rendszeresített úttisztító létszám csak egy töredékével rendelkezik állandóan a Gondnokság betegség és egyéb beosztás folytán - a közutak tisztasága még mindig erősen kifogásolható. Az ismertetett okokon kívül a rossz köztisztasági helyzethez hozzájárul a dolgozók nemtörődömsége a tisztasággal kapcsolatban. Nagyon hiányzik a társadalmi szerveknek ilyen irányú nevelő munkája. A dolgozók maguk dobálják szét a hulladékokat, használatlan anyagokat. Gyakran a szemetet az üresen álló szeméttároló mellé szórják, ahonnan a szél szétviszi az egész gyár területére. A műhelyek falai, ablakai igen piszkosak. Vannak üzemrészek, ahol a falakat évtizedek óta nem festették. A Művek területén dolgozó orvosok különös gondot fordítanak az élelmezéssel kapcsolatos helyiségek (konyhák, büífék, ebédlők, védőétel elosztóhelyiségek) és az egészségre különösen káros porokkal (mangán, kvarcpor) dolgozó üzemek tisztántartására. Gyakran előfordul azonban, hogy az egészségügyi hatóság határozata ellenére sem festik vagy meszelik ki a helyiségeket munkaerőhiányra való hivatkozással. A központi büffé piszkos falainak kimeszelésére pl. határozatban kötelezte az egészségügyi hatóság a Közétkeztetési Vállalatot, a munkálatokat az Ellátó üzemnél meg is rendelték, de az augusztus 31-i határidő helyett csak decemberben végezték el. Hasonló eset történt az Erőmű konyhájával és még sok más egészségügyi vonatkozású tatarozással, javítással. Igen nagy problémát jelent minden gyáregységben a takarítás, a jelentésben vázolt zsúfoltság, a rendkívül nagy szennyeződési lehetőség, a dolgozók hiányos higiénikus nevelése fokozottabb takarítást igényelne, de ehhez nem biztosított egy gyáregységben sem megfelelő mennyiségű és minőségű takarítószemélyzet. A Kovácsoló gyárban pl. a takarítószemélyzet létszáma 3-4 évvel ezelőtt 72 volt, jelenleg 36 és ebből is állandóan 10-12 betegállományban van. dr. Borda László s. k. állami közegészségügyi felügyelő