Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

volt intézményesen lehetőség. A betegek elnyomorodásuk következtében a társadalom súlyos tehertételét jelentették. Egyes orthopaediai osztályok foglalkoztak ugyan a náluk esetenként jelentkező betegek reparatiojával, ezek az intézetek azonban nem rendelkeztek sem a szükséges személyi, sem a tárgyi kapacitással, így az általuk elért eredmények nem voltak kielégítőnek tekinthetők. Egészségügyi kormányzatunk a hiányok pótlására 1947-től kezdődően fokozatosan kiépítette a Heine-Medin betegségből bénulás hátrahagyásával gyógyultak utókezelő kórházainak intézményes hálózatát. 1947-ben az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet keretében 50 ágy, majd 1955-ben a Heim Pál Kórházban megszervezett további 50 ágygyal 100 ágyra emelkedett az utókezelő kórházi ágyak száma. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956 novemberében 160 ággyal Heine-Medin utókezelő kórházat létesített, melynek ágyszámát 1957-ben 200-ra emelte fel. Ezen kívül három bölcsődét, illetve napköziotthonos óvodát is létesített az utókezelést igénylő betegek részére, összesen 75 férőhellyel. Ezekben a gyermekközösségekben a gondozottak kórházi nívón részesülnek utókezelésben. Az idei járványos év szükségessé tette, hogy az egészségügyi kormányzat további utókezelő kórházi ágyakról gondoskodjék. Ennek következtében a főváros területén ezidő szerint összesen 490 szervezett intézeti ágy áll utókezelés céljára. Ezeknek megoszlása: Fővárosi Heine-Medin Utókezelő Kórház 200 ágy Orsz. Reuma- és Fürdőügyi Intézet 165 ágy Honvéd Központi Kórház 50 ágy Utókezelő gyermekközösségi intézetek 75 ágy összesen: 490 ágy Megemlítjük még, hogy Heine-Medines bénultak utókezelésével szórványosan foglalkoznak még a Mozgástherápiai Intézetben is. A fenti utókezelő kórházak beteganyagának mintegy 70%-a vidéki. A fővárosi betegek ellátásával kapcsolatban felmerült igények teljesen kielégíthetők voltak és eddig nehézségek nem merültek fel. A kórházakban ugyanis rendszeres bejáró kezelések is folynak, ami különösen a fővárosi betegek szempontjából bír különös jelentőséggel. Az ambuláns kezelések lehetőséget adnak ugyanis arra, hogy csak a legsúlyosabb esetek kerüljenek kórházi elhelyezésre, míg a többi családi környezetében maradhat. Ha figyelembe vesszük, hogy az utókezelést igénylő beteganyag 92%-a a 0-6 év közötti korcsoportból kerül ki, akkor ennek jelentősége különösen kitűnik. A Fővárosi Heine-Medin Utókezelő Kórház eddigi forgalma: a) az intézetből távozott betegek száma: budapesti: 234 29,8% vidéki: 553 70,2% Összesen: 787 b) az intézetben kezelt járóbetegek száma: budapesti: 557 32,0% vidéki: 1186 60,0% összesen: 1743