Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

ki ellen hajszát indított és állandóan a becsületes párttagok és pártonkívüliek leváltását szorgalmazta. ő is a népi demokrácia által üldözött személyként jelentkezett és igyekezett jó pontokat szerezni a Városháza új, önmaguk csinálta vezetőinél. Sajnos nem állnak számszerű adatok rendelkezésünkre arról, hogy milyen mértékben özönlötték el a régi tisztviselők a Városházát, de az biztos, hogy már ezen az ülésen legalább a fele a résztvevőknek olyan volt, akik már régen nem voltak városi alkalmazottak. Ezen az ülésen már a meginduláskor jellemző volt, hogy számos önjelölt akadt, akik át akarták venni az ülés levezetését és hosszú vita folyt azon, hogy ki üljön az elnöki emelvényen. Egymást taszigálták le az elnöki emelvényről és valóságos közelharc folyt a mikrofon megszerzéséért. Aki éppen beszélt, azt a másik féke lökte és kitépte kezéből a mikrofont, de alig szólhatott bele egy pár szót, már a harmadik szónokjelölt csinálta vele ugyanazt. Egy 40 tagú klikk kezébe akarták a tanácsi apparátus irányítását letenni. Majd felsorolták a követeléseket is, és mindjárt kibújt a szög a zsákból, amikor azt javasolták, hogy felül kell vizsgálni a Végrehajtó Bizottság funkcionáriusainak a működését az osztályvezetőkig és helyettesekig bezárólag és a munkástanács döntsön arról, kiket tart meg és kiket nem. Kijelentették, hogy nem hajlandók dolgozni addig, míg a szovjet csapatok teljes egészében ki nem mennek. Megjelent és az ülésen is felszólalt Bechtler Péter

1 jobboldali szociáldemokrata is. Kijelentette, hogy vegyék tudomásul, a mai nappal változás történik a Városházán és a Nemzeti Bizottság veszi át a vez etést minden vonatkozásban. „A tanácsokra vonatkozóan az a véleményem - mondta Bechtler - hogy vissza kell állítani a polgármesteri állást, és vissza kell állítani a törvényhatóságot". A hozzászólások során egy ismeretlen személy részéről javaslat hangzott el, hogy a Kormány mondja fel a Varsói Szerződést. A gyűlés után az osztályok által megválasztott forradalmi bizottsági tagok maguk közül megválasztották a Városháza Forradalmi Bizottságát. Már október 30-án megkezdődött az úgynevezett Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulásának előkészítése. A kerületekben ekkor már megalakultak a Nemzeti Bizottságok. Telefon-telefont ért a Városházán, és az itt tevékenykedő hangadók jónak látták, ha megszervezik a Városházi Nemzeti Bizottságot. Tárgyalások folytak különböző forradalmi tanácsokkal, egyes írókkal. Megindult a kiszemelt nemzeti bizottsági tagok összeírása és felkérése. November i-én a Városházára érkező dolgozókat plakátok fogadták, amelyeken a különböző pártok jelentették be megalakulásukat. A Végrehajtó Bizottság hivatalainak különböző helyiségeit foglalták le párthelyiségek céljaira. Ekkor már uszító röplapok is megjelentek a Városházán belül, amelyek egyes kommunista vezetők ellen igyekeztek hangulatot kelteni. A városházi szervezkedéssel párhuzamosan azonban a pártok is foglalkoztak a Nemzeti Bizottság megalakításával, és a különböző úgynevezett politikai pártok megbízottba