Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

téri mártír emlékműre - amely az 1956. évi ellenforradalom mártírjainak emlékét fogja megörökíteni - a pályázat március 31-én megjelent a sajtóban. A Köztársaság téren 1960. október 30-án avatták fel az ellenforradalom mártírjainak emlékművét. A Lenin-szobor és a Magyar Tanácsköztársaság emlékművére ld. a 159/a. számú iratot. b) A BFT V. B. Népművelési Osztályának előterjesztése a vb számára a Lenin-szobor és a Magyar Tanácsköztársaság emlékművének felállítására 1957. október 25. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója különösen éles megvilágításba helyezi azt a hiányosságot, hogy fővárosunkban Leninnek, a munkásmozgalom e történelemformáló hatalmas zsenijének nincs szobra. Ezt a hiányt évek óta éreztük ugyan, de megtorpantunk a kiírt pályázatok nem kielégítő sikerén, illetőleg nem egy esetben olyan művészi igénnyel léptünk fel, amelyet szobrászatunk a jelenlegi körülmények között nem volt képes betölteni. Mindeddig nincsen Budapesten szobrászati jellegű dokumentálása annak a ténynek, amellyel büszkélkednünk kell, hogy hazánk csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely a Szovjetunióban Lenin vezetésével 1917 októberében került diadalra, s amely a szocializmus megvalósítását tűzte zászlajára. Néhány hónappal ezelőtt - a Párt kezdeményezésére - ismételten foglalkozni kezdtünk a Lenin-szobor létesítésének ügyével. Különösen a megfelelő hely kijelölésére teendő javaslat okozott nagy gondot. A városrendezési, építészeti, szobrászati szakemberek számos helyszíni szemléjének, megbeszélésének eredményeképpen az a vélemény alakult ki, hogy az elhelyezésre viszonylag legmegfelelőbb megoldás az ún. Felvonulási téren (Dózsa György út) adódik olyan módon, hogy a szobor a volt Sztálin emlékmű dísztribünné kiképzett talapzatának közelébe kerülne 12 méter magas talapzaton, 6 méteres magasságban s a talapzatot a tribünnel az utóbbival azonos magasságú tömb kötné össze. Ez a megoldás kikapcsolja a dísztribün domináló szerepét, átadva a kompozíció hangsúlyát Lenin szobrának.

1 Köztudomású, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak nincs még emlékműve Budapesten. Sürgeti ezt az 1959-ben bekövetkező 40-ik évforduló is. Erkölcsi kötelességünknek kell éreznünk, hogy erre az időpontra megörökítsük az elbukottságában is hatalmas, számunkra példamutató kezdeményezés emlékét. Szinte magától adódó gondolat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat vezető Leninnek és az ő kezdeményezését elsőként átvevő Magyar Tanácsköztársaságnak emlékét harmonikus egységben örökítsük meg- Erre jó lehetőség nyílik, ha a dísztribün túlsó oldalán létesítendő, 1300 néző befogadására alkalmas, lépcsőzetes, állandó tribün lezárásaként a Lenin-szoborral szemben, de asszimetrikus elhelyezésben a Tanácsköztársaság emlékművét állítjuk fel.