Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A megújhodó úttörőszervezet kiépítése, megerősítése érdekében Igazgató Kartársak az intézkedést a testület minden egyes tagjával ismertessék, hogy ezáltal biztosítani tudjuk a pedagógusok segítségét az iskolai csapatok szervezésében és működésében. Dr. Gyalmos János s. k. osztályvezető XXIII/210. A Bp. X. ker. Tanács V. B. iratai, 2141/1957. Géppel írt sokszorosítás. A BFT V. B. Oktatási Osztálya 1957. május 22-én újabb körlevéllel fordult valamennyi fővárosi kerületi tanács Oktatási Osztálya vezetőjéhez és az általános iskolák igazgatóihoz. A körlevélből kitűnik, hogy 1957. május 19-én úttörővezetői tanácskozást tartottak Budapesten. A körlevél egyrészt összefoglalta a tanácskozáson elhangzottakat, másrészt állást foglalt az ott felmerült fontosabb kérdésekben. Felhívta ismételten is az igazgatókat az úttörő csapatok szervezésének támogatására, a csapatok helyiségeinek visszaadására, az úttörővezetők munkájának támogatására és megbecsülésére stb. Külön kiemelte, hogy az úttörőcsapatokba ne csak a jó tanulókat vegyék fel, kitért a csapatok névadóinak körültekintő megválasztására, hangsúlyozta, hogy az egyben politikai állásfoglalás is. Felhívta az igazgatókat, hogy engedélyezzék a tanulók részvételét az ún. területi csapatokban. A BFT V. B. 1958. március 14-i ülésén tárgyalta az iskolák I. félévi tanulmányi eredményéről és az ifjúsági mozgalom helyzetéről készült jelentést. A jelentés megállapítása szerint már minden iskolában működik úttörőcsapat, alakultak szakcsapatok is, mint a vasutas, vízi és nyolc területi csapat is. Mintegy 1600 pedagógus és szülő vett részt a szervező testületek munkájában, amelyeket az újjászervezett kerületi elnökségek fogtak össze. Mind a beszámolóban, mind a vitában hangoztatták, hogy rendkívül szűkösek a csapatok működésének anyagi feltételei, elsősorban az összejöveteli helyiségek hiányáról panaszkodtak. Egyes úttörőházakat még 1956-ban lakás céljára elfoglaltak (Budafokon, a XVI. kerületben), és az ülés idejéig sem sikerült azokat kiürítetni. 1. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 25-én körlevéllel fordult a pártszervezetekhez az úttörőszervezetek újjászervezésével kapcsolatban. A körlevél többek között megállapítja, hogy az ,,.. .októberi események hatására az általános iskolákban megszüntették működésüket az úttörőcsapatok, és 1956. november első felében megkezdte szervező munkáját az Őrszemcsapatok Szövetsége." Az Őrszemcsapatok Szövetsége azokat a gyermekszervezeteket tömörítette, melyek megtartották az úttörőszervezet nevelési és gyakorlati alapelveit, munkájával lehetővé tette az úttörőmozgalom újjászervezését. A körlevél leszögezte, hogy az úttörőszervezet feladása elhamarkodott lépés volt és a pártszervezeteket, a kommunistákat az Úttörők Szövetsége támogatására hívta fel. Az Őrszemcsapatok Szövetsége az úttörő mozgajom újjászervezésével párhuzamosan beszüntette tevékenységét. 2. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának fi957.ebruár 26-i határozatának V. pontjában ki mondta: „.. .helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfogadott álláspontot, hogy a magyar úttörő mozgalmat újjá kellszervezni." A határozat egyben megfogalmazza az újjászervezett úttörőmozgalom alapelveit is. (Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956-1962. Kossuth Könyvkiadó, 1971. 43. old.) 3. A beérkezett válaszok közül csak a X. ker. Tanács V. B. Oktatási Osztálya által küldött maradt fenn. A válasz közölte, hogy a nyári napközi központjául a Rottenbiller kertet, étkeztetésre a Pataki téri 1. sz. általános iskolát jelölték ki, és 450 tanulót kívánnak foglalkoztatni.
