Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

b) Baranyai János a BFT V. B. elnökhelyettesének bejelentése a vb ülésén a hajléktalanná váltak elhelyezéséről 1956. december 21. Az október 23-a utáni események következtében körülbelül 5000 család vált hajléktalanná. Ezek közül a családok közül körülbelül 4200-at helyeztek el a kerületek középületekben, pártépületekben és egyéb épületekben

1

, ezen kívül olyan lakásokban, amelyekből vidékre költöztek és amelyeket a lakásügyi osztályok előbb vettek észre, mint azok, akik önkényesen be akartak azokba költözni. A hajléktalanok nagy része ideiglenesen ismerősöknél, rokonoknál helyezkedett el, különösen azok, akiknek a lakása hamarabb rendbehozható. A VII., a VIII., a IX., a XX., és XXI. kerületek kivételével a hajléktalanná vált családok elhelyezése már megtörtént, ebben az öt kerületben azonban részben a XXI. kerületben még a földrengés és az árvíz következtében is - olyan nagy a hajléktalanok száma, hogy több százra tehető ezekben a kerületekben azoknak a családoknak a száma, akik még hajléktalanok. Ezeknek az elhelyezését a FIK által vásárolt lakások révén kívánjuk megoldani. Erre a célra az elmúlt napokban ismételten 800 000 forintot adott a kormány, és így ilyen vásárlások történnek. Azonkívül a FIK vásárol lakásokat a rehabilitáltak részére is. A Minisztertanács erre a célra is megállapított bizonyos összeget, és azoknak a lakásait vásárolja meg a FIK, akik vidékre mennek, vagy pedig disszidálás előtt átadják lakásaikat. Nagymértékben gátolja a hajléktalan családok elhelyezését az a tény, hogy borzasztóan nagy számban történtek önkényes beköltözések. A hozzánk befutott jelentésekből megállapítottuk, hogy körülbelül 4800-at tesz ki az önkényes beköltözések száma. A kerületek felmérik az önkényesen beköltözöttek számát, és a XIV. kerület már teljesen befejezte ezt a munkát. Itt körülbelül 1800 önkényes beköltöző volt. Tudják azt is, hogy kik költöztek be önkényesen, és egyes esetekben el is kezdték már a karhatalom igénybevételével az önkényesen beköltözöttek kilakoltatását. A disszidáltak lakásaiba

2 körülbelül 2500 önkényes beköltözés történt. A kerületek megállapítása szerint tehát körülbelül 5000 önkényes beköltözés történt. A mi véleményünk szerint azonban ez a szám néhány százzal többet tesz ki. A rendőrség segítséget nyújt nekünk abban a tekintetben, hogy ahol tudomást szerez arról, hogy disszidálás történt, azonnal zárolja a lakást,

3 és a lakások kulcsát átadja a kerületi tanácsok elnökeinek. Feltétlenül szükséges volna, hogy miután most már birtokában vagyunk az önkéntes beköltözésekkel kapcsolatban egy hozzávetőleges számnak, ezt a számot a kormány tudomására hozzuk. Pongrácz elvtárs valószínűleg tett is már lépéseket ebben az ügyben. Ennek a számnak a megszerzése azért volt szükséges, hogy maga a Minisztertanács is foglalkozzék ezzel a kérdéssel, amely valószínűleg nem egyedül budapesti kérdés, hanem országos kérdés is. Valószínűleg másutt is történtek ilyen események október 23-a után. Feltétlenül szükséges lenne, hogy olyan rendeletet hozzon a kormány, amelynek alapján azután megkezdhetjük ennek a kérdésnek a felszámolását.