Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

c) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány intézkedése a Nagybudapesti Központi Munkástanács, a budapesti kerületi és a vidéki területi munkástanácsok feloszlatásáról 1956. december 11. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a népköztársaság további védelme, a törvényes rend további biztosítása érdekében, és a dolgozó nép érdekei védelmében egyes rendkívüli intézkedéseket hozott.

1 Ezeket a rendkívüli intézkedéseket az alábbi okok és körülmények tették szükségessé. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 4-e óta határozott intézkedéseket tett az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverésére, politikai befolyásának elszigetelésére, a termelőmunka megindítására és zavartalan folytatására, a törvényes rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására. Ezek az intézkedések, valamint karhatalmi szerveink megerősödése és határozott fellépése az ellenforradalmi erőkkel szemben, a budapesti munkásság tüntetése a törvényes rend helyreállítása mellett,

2 gyűlöletet és elkeseredést váltottak ki az ellenforradalmi erők soraiból. Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról. Nem törődve dolgozó népünk azon óhajával, hogy minél előbb helyreálljon országunkban a törvényes rend és mindenütt zavartalanul folyjon a termelőmunka, újabb és újabb támadásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesztés, a terror, a sztrájkra való felhívás, és az újabb fegyveres provokáció. December 4-én például Budapest egyes helyein nőtüntetéseket szerveztek. A tüntetésben résztvevő nőket a Hősök teréről a Kossuth Lajos szoborhoz akarták felvonultatni. Körülbelül 150 főnyi tüntető tömeg el is jutott az Alkotmány utcán keresztül a Kossuth Lajos térig, ahol karhatalmi alakulataink oszlásra szólították fel őket. Már ezt megelőzően karhatalmi alakulataink észrevették, hogy a Kossuth szoborral szemben lévő Kúria épületének padlásablakaiban az ellenforradalmi provokátorok gépfegyver-tüzelőállásokat létesítettek azzal a gálád céllal, hogy az általuk megszervezett tüntetés résztvevői között ők maguk vérfürdőt rendezzenek, és a történtekért a kormányra hárítsák a felelősséget. Pontosan ugyanilyen recept szerint, s ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tüntetést december 8-án Salgótarjánban, ahol sajnos, a provokáció részben már sikerült. Azon a címen, hogy az ugyanaz nap reggel őrizetbe vett N. N. kisterenyei lakost, aki demokráciaellenes röpcédulákat terjesztett és a bányászok között sztrájkra uszított és N. N. szuhapataki lakost, aki a népköztársaság elleni fegyveres szervezkedés miatt 12 évi börtönre volt ítélve, ki akarják szabadítani, tüntetést szerveztek a rendőrség ellen. Erőszakkal hajtották ki az üzemekből a dolgozókat. A főkapitányság és a megyei tanács előtt így összegyűlt tömegre s a karhatalom tagjaira az ellenforradalmi provokátorok golyószórókból és géppisztolyokból tüzet nyitottak, és kézigránátokat dobáltak. E provokációnak több halálos és sebesült áldozata volt.