Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
szik a haladó értelmiség is. Országunkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van: a hatalom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez az a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demokratikusabbá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó legfőbb intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia. Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak megfelelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama rendelkezésének, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő képviselőket bármikor visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a választói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és szakigazgatási szervek hatósági, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és más országos szerveknek a tanácsszervekkel kapcsolatban csak a szakirányítást és a szakellenőrzést kell végezniök, valamint a területi feladatok összehangolásáról kell gondoskodniuk. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolatban különös gondot kell fordítani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi tanácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért - a dolgozók széleskörű részvételével - folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, melynek együtt kell járnia a tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett ősszel az Országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január i-ig be kell fejezni. 10
