Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Az üzemek anyagellátása, munkaszervezet: minden csoportban ez volt a legfájóbb problémájuk a munkásoknak. Nem értik, hogyan állhatott elő a jelenlegi helyzet az anyagellátás terén, érthetetlennek tartják - különösen azt -, hogy miért van hó végén anyag és miért nincs a hónap elején? Nem értik: miért nem tudjuk megoldani azt, hogy rendszeresen legyen munkájuk, hogy hónap végén ne kelljen hajrázni, s ugyanakkor a hónap elején 10-12 napot csak részben dolgozhatnak le az üzemekben. Azt kérik, hogy legalább úgy szervezzük meg az üzemekben a termelést, mint a kapitalisták megszervezték annak idején. Nagyon sok panasz hangzott el a Tervhivatalra. Több munkás úgy nyilatkozott, hogy a Tervhivatal nem áll a hivatása magaslatán. Nagyon fájdalmasnak tartják a munkások azt, hogy az anyagellátás megjavításával kapcsolatban nem látnak perspektívát. A vezetők sem tudják őket megnyugtatni, még csak ígéretet sem kapnak arra, hogy a következő hónapok folyamán alapvető javulás lenne ezen a téren. A Vörös Csillag Traktorgyár több műhelyében befejezték a tervet, és most a szó szoros értelmében munka nélkül vannak. Nagyon sok a panasz azért, mert kevés a szerszám; azok jelentős része is elavult már igen sok helyen. A másik legégetőbb problémájuk a munkásoknak a lakáshiány. Az ismert jelenségeket mondták el mindenütt; milyen körülmények közt laknak munkáscsaládok stb. Különösen fáj a munkásoknak a fiatal házasok helyzete. Sok helyi példát mondtak el arról, hogy üzemeikben egyes fiatal házaspárok milyen nehéz helyzetben vannak. Sok a panasz továbbra is a lakások elosztására. A munkások úgy látják, hogy ezen a téren különösen érvényesül a protekció, a sógorság-komaság rendszere. Munkásbizottságok felállítását javasolják üzemenként, amelyek elosztják azokat a lakásokat, amelyeket az üzemek kapnak. Nagyon sok felszólalás hangzott el az albérleti lakásuzsora ellen. Kérik, tegyen valamit a párt és kormány, hogy egyes főbérlők ne uzsorázhassák ki az albérlőket. Sok olyan kérés van: az ötéves tervben építsünk több lakást, mint amennyit tervbe vettünk. Több helyen felvetették, hogy a Vár tatarozására szánt összegből is inkább lakásokat építsünk. Többen elmondták, hogy nagyon drágák a szövetkezeti lakások, s építésük nemhogy olcsóbbodna, hanem egyre drágul, s nem értik, hogy beszélünk a technika fejlődéséről, az építés gépesítéséről, s nálunk mégis egyre drágul a lakások építése. Sérelmezik, hogy a szövetkezeti lakások építéséhez előre le kell fizetni 20 000 forintot. Melyik munkásnak van ennyi pénze Magyarországon - kérdezik. Ügy látják, hogy aki ezt az összeget megállapította, az nem ismeri a munkások helyzetét és életkörülményeit. Nagyon sok a panasz a KIK ellen. Sok embertelen és bürokratikus intézkedésekről adtak számot a munkások a KIK-kel kapcsolatban. A munkásoknak az is nagyon fáj, hogy sok lakás tönkremegy azért, mert nem tatarozzuk idejében. Azt mondják: hiába építünk sok új lakást, ha közben nem javítjuk a régieket. így sohasem érjük magunkat utói a lakáshelyzetben. Nagyon sok felszólalás hangzott el az életszínvonalról, ezzel kapcsolatban a legutóbbi árleszállításról^ és ugyancsak az életszínvonallal összefüggően jelenlegi bér és prémiumrendszerünkről. Örülnek annak, hogy a kisfizetésűek fizetését 650 forintra emeltük,

7 de egyöntetű véleményük az, hogy ebből - de még 700-800 forintos fizetésből sem -, lehet