Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Nem kellemes benyomást tesz a szemlélőre az ún. tűzfalak sivársága, amely főképp legszembetűnőbben a beépítetlen hézagoknál jelentkezik. A tűzfalaknak igen sok esetben kifogás tárgyává tett sivárságát az elmúlt időben többféle módon kívántuk csökkenteni. Amellett, hogy továbbra is kívánatos a tűzfalak végleges rendezése (eléépítés, hom­lokzatosítás révén) költséges megoldásuk miatt más ideiglenes jellegű intézkedéshez is kell folyamodni. Külföldi tapasztalatok alapján lehetőséget látunk arra, hogy a főváros egyes pontjain éktelenkedő tűzfalakat nagyfelületű hirdetmények elhelyezésére használ­juk fel (gondolunk itt filmekkel kapcsolatos propangandára). Az ilyen hirdetmények ízléses kivitele, megjelenése, a tűzfalakon való megfelelő elhelyezése néha előnyösebb, mint a tűzfal takaratlan volta. b) A főútvonalak utcaképét csúfító, a kapitalizmus üzleti versenyét szolgált ízléstelen üzlethomlokzatok - portálok, épületek kapubejáróit torzító kereskedelmi célú kirakat­szekrények - vitrinek sokaságával közel egy éve vettük fel a küzdelmet, de be kell ismer­nünk, majdnem hogy eredménytelenül. Az újonnan épített portálok is gyakran kedvezőtlenek, nem alkalmazkodnak az épülethez, a környezethez, megjelenésük bántó módon hat. Ugyanez vonatkozik a fő­útvonalakat, de a város egyéb exponált helyeit csúfító hirdető berendezésekre is, amelyek nagy tömegben borítják a főútvonalak épületeinek falfelületét, vagy zászlóerdő módjára meredeznek a gyalogjáró felé. Az utcakép helyes megjelenésének érdekében ezeket a nem kívánatos portál­kiképzéseket, vitrineket, hirdető berendezéseket, utcai árusítóhelyeket el kell távolítani. Rendkívül nehézzé teszi e kérdés rendezését az, hogy a meglévő rendeletek lehetővé teszik bármilyen intézkedésünk elleni fellebbezések egész sorát, aminek következtében a kérdés rendezése végtelenül elhúzódik. A kérdést csakis egy törvényerejű rendelet megjelentetésével lehet rendezni, amely szerint a város bizonyos területein az ilyen természetű kérdésekben a fellebbezési lehe­tőségek ki legyenek zárva, vagy legalábbis korlátozva. A főútvonalakon a jövőben csak megfelelő színvonalú portálkiképzést és ízléses hirdető berendezéseket (általában neon berendezést) kell engedélyezni. A plakátok, kis hirdetések számára a főútvonalakon megfelelő felületeket kell biztosítani. c) Sokat ront Budapest városképi megjelenésén az elhúzódó építkezések és a közmű fektetés. A főútvonalakon az ezzel járó nagy mennyiségű anyagtárolás, B gyakran túl­méretezett felvonulási épületek, a felbontott járda, vagy úttest a kedvező városkép kialakí­tását és az egyre növekvő gyalogos és járműforgalom zavartalan lebonyolítását akadályoz­za. Ennek elkerülésére a főútvonalakon az építkezést és a közmű fektetéseket a lehető leggyorsabb ütemben kellene végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a vágánycserékre is. Ezért szükséges, hogy a közterület foglalás engedélyezése időhöz lenne kötve, használati költsége pedig progresszíven lenne megállapítva. A felvonulási létesítmények nagysága és fenntartási ideje korlátozva legyen, tartós jellegüket meg kell szüntetni, a létesítmény felépítése után pedig lebontani. A felbontott úttest és járdaállapot miha­marabb megszüntetése érdekében biztosítani kell a helyreállítási műveletek elvégzését a szakmunkákkal kapcsolatos bontási munkát végző szakvállalatnál.

Next

/
Thumbnails
Contents