Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Egyesült Izzó Vácuumtechnikai Gépgyára Magnezitipari Tűzállóanyaggyár Phylaxia Vaccinatermelő Intézet Angyalföldi Bútorgyár Rákospalotai Bőrkonfekció vasszerkezeti csarnok 3 506 3 506 600 műhely és irodaépület 12 226 lakatos műhely 975 13 201 882 öltözők 4148 4 148 1 000 kemence csarnok 20 038 présház malom 10 841 műszárító 1 592 generátorház 2148 magnezitsiló 1 618 krómérc tároló 2144 38 381 1057 új üzem 19 784 műhely, raktár 1 019 20 803 43 asztalos üzem 605 gépműhely 5 205 5 810 313 üzemi épület 1 892 1 892 622 összesen: 182464 10368 Csupán ezeknek vidéken történt kialakítása esetén Budapest ipari dolgozóinak száma mintegy 10 000 fővel lenne kevesebb, az eltartott és kiszolgáló népesség számát is figyelembe véve, Budapest lakosságának növekedése 30 000-40 000 fővel volna kisebb. Az a tény, hogy az első ötéves tervben ezekben az üzemekben ilyen összegeket ruháztunk be, ma már meggátolja ezek kitelepítését. Ezen üzemek termelése helyesebb telepítés esetén népgazdasági szinten gazdaságosabb lenne és végrehajtott beruházásaik hatékonyabbá váltak volna. Az ipari decentralizáció alapvető szempontjai Ilyen előzmények után kell felvetni azt a kérdést, hogy a budapesti iparvállalatok kitelepíthetőségének vizsgálatánál milyen szempontok szerint kell eljárni, és a javaslat végrehajtása érdekében milyen eszközöket kell alkalmazni. Az ipari decentralizációnak azonban nem egyetlen eszköze a budapesti ipar telepítéssel történő csökkentése. Ilyen irányú decentralizáció kétségen kívül népgazdasági értékek rombolásával menne végbe, ha azt következetesen minden esetben alkalmaznánk. Sokkal inkább lehet eredményes az ipari decentralizációnak olyan módja, amely az egyes megjelölt ipari üzemeknél a fejlesztés felső határát megállapítva azt lezárja és a továbbfejlődés lehetőségét már nem Budapesten biztosítja. Ez a megoldás kettős lehet: olyképp, hogy a budapesti üzemet fejlődésében megállítva, egy új vidéki üzem felfejlesztésével két üzem alakul ki, de lehet olyan is, hogy a vidéki üzem létrehozása után a budapesti üzemet fokozatosan felszámoljuk. Ezt a módot kívánja meg egyébként az is, hogy a termelésben átmenetileg se legyen kiesés. Egyes esetekben azonban minden további