Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

1. A kihagyott részben elsőként egy n pontból álló általános jellegű bevezető olvasható, az I. fejezet az ipar, építőipar, a II. az ipar műszaki színvonalának fejlesztése, a III. a mezőgazdaság, a IV. a közlekedés és hírközlés, az V. a beruházás, felújítás, a VI. az életszínvonal, a kultúra és tudomány tervét tartalmazza. 2. A VII. fejezet a továbbiakban a többi kiemelt város fejlesztésével foglalkozik, majd ezt egy rövid összefoglaló követi. b) A BFT V. B. állásfoglalása a népgazdaság második ötéves tervének irányelveiről 1956. május 24. Az MDP Központi Vezetősége felhívta a különböző szerveket és szervezeteket - köztük a tanácsokat is -, hogy a második ötéves terv irányelveihez szóljanak hozzá, javaslataikkal és észrevételeikkel segítsék annak jobbá, megalapozottabbá tételét. A felhívás alapján ezen előterjesztésben a főbb irányelveket vettük fel, mert a tervjavaslat kidolgozása alkalmával lehetővé válik a Végrehajtó Bizottság véleményének részletes indokolása. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a második ötéves terv irányelveivel kapcsolatban megállapítja, hogy az abban lefektetett célkitűzések elérése hazánkban nagy előrelépést jelent a szocializmus építésének meggyorsítására, amelynek nyomán a népgazdaság további felvirágoztatása, a jólét és a kultúra emelése, a népi demokratikus államrendünk megszilárdítása fog bekövetkezni. Tekintettel azonban arra, hogy a főváros lakossága mindennapi anyagi, szociális és kulturális igényei és szükségleteinek kielégítése az irányelvekből megfelelő részletességgel és pontossággal nem állapítható meg, elsősorban annak a főváros fejlesztését és a lakosság ellátottságát illető részéhez - a szakigazgatási szervek és az állandó bizottságok véleményének meghallgatása után - a következő észrevételeket tesszük: /. Élelmiszeripar 1. Az irányelv tervezet I. fejezet 12. pontja kimondja, hogy „A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 50-55 százalékkal növekedjék." Ezzel kapcsolatban arra kell rámutatni, hogy a tanács irányítása alatt működő élelmiszeripar - elsősorban a sütőipar - termelésének ilyen mértékű emelése nem valósítható meg, illetve nem szükséges. A kenyérfogyasztás az életszínvonal emelkedésével együtt csökken, ezzel szemben a sütemény-fogyasztás, főleg a választék bővítésével és a minőség javításával kapcsolatban mintegy 30-35%-kal emelkedik.

1 2. A 12. pont második bekezdése és ezzel összhangban az V. fejezet 1. pont második bekezdése szerint az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt „közel 130%-kal többet kell fordítani, mint az első ötéves terv idején". Az Élelmiszeripari Minisztérium elő-