Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

Tehát a fent elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az elmúlt két évben leadott 79 db új lakás a kerület lakásigényeit, illetve a lakásügy egész probléma megoldását nem segítette elő. Hogy mennyire szüksége van a XXII. kerületnek a tervbe vett, és a XXII. kerületben létesítendő új lakások leadására, a mellékelt statisztikai kimutatás adatszámszerűsége, valamint az alább elmondott megokolás is bizonyítja: A második világháború eseményei következtében, a bombázások miatt, így kerületünkben is a lakóházakban súlyos károk keletkeztek. így csak a budafoki területrészt említve el kell mondanunk, hogy 114 lakóépület pusztult el teljesen, 600 épület pedig súlyosan megrongálódott, ezenkívül 2102 pedig könnyebb rongálódásokat szenvedett. Tehát kihangsúlyozva csak a budafoki kerület részre vonatkoztatva az összes megrongálódott lakóépületek átlagszáma 2826 volt. A felszabadulás óta lényeges magánépítkezés 1950-ig, vagy pedig hatósági építkezés nem volt. Ez alatt az idő alatt főleg a megrongálódott épületek,*lakások helyreállítása történt. A házak, ingatlanok államosítása előtt a bérházak tulajdonosai a házak tatarozására csak igen kevés összeget fordítottak, a családi házak tulajdonosai pedig csakis a háborús sérülések következtében előállott károkat tudták helyreállítani, mert csak erre kaptak kölcsönt és adókedvezményt. Nagy-Budapest kialakítása előtt hatósági úton összesen 4 lakást építettek. A budatétényi kerület részben pedig barak épületek felépítése során szükségmegoldásként 17 családnak adtak helyet. A budafoki kerületrészen pedig az „Ipari Dolgozók Családi Otthon" építése során létesült összesen 38 db lakás, éspedig 12 db 3 szobás, és 26 db kettőszobás lakás. Ezeket a lakásokat azonban már 1950-ben átadták rendeltetésüknek. Az Építési- és Közlekedési osztály által adott adatok alapján megállapítható, hogy a hatósági építkezések 1950-től kezdődően a következőképpen alakultak: 1950-ben 38, 1951- ben 7,1953-ban 11,1954-ben 4,1955-ben 3 lakás épült, tehát összesen 63 lakás. Megállapítható, hogy a hatósági lakásépítkezésnek eddigi üteme az évi lakásszükséglet csak igen elenyésző kis százalékát fedezte. A magánépítkezési tevékenységről szólva, a lakóházépítési statisztika szerint 1950-től 1952- ig lakhatási engedélyt nyert lakóházak száma 56 volt, úgyhogy ez években átlagosan 19-20 lakóház épült. 1953-ban az építési és közlekedési osztály 27 lakóházra adott ki épülethasználati engedélyt. 1954-ben a házhelyjuttatás és a magánépítkezési tevékenységet elősegítő rendelkezések folytán a lakóházépítés megkétszereződött. Az eddig ismertetett adatok alapján kitűnik, hogy addig, míg a legsürgősebb szükséglet kerületünkben, a lakásokban minimálisan mintegy 500 új lakás, a továbbiakban pedig évenként legalább 400 db új lakás, eddig úgy a hatósági építkezési tevékenység, mint a magánépítkezési tevékenység, ennek csak egész kis hányadát fedezi. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy 1955-ben a kölcsönakció ellenére az anyagi nehézségek folytán a magánépítkezési tevékenység nem emelkedett, és így reálisan nem is emelhette a szükségletnek megfelelő lakások számának alakulását.