Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
bővítsék egészségügyi intézményeinket, mivel noooo lakosunk van és a jelenlegi körülmények között nem tudják biztosítani a lakosság egészségügyi ellátását. 5 Juszticz Jánosné információs előadó XXIII/103. A BFT V. B. Titkárságának iratai, 11/89/1955. Géppel írt tisztázat. Az információs jelentés a BFT V. B. Sajtó- és Információs Csoportja számára készült, amely a kerületekből beérkező anyagokból összefoglalókat készített a BFT V. B. vezetői és az MDP Budapesti PB részére. 1. A VI. békekölcsön jegyzése 1955. szeptember 27. és október 1. között zajlott le, a jegyzés során a főváros lakói - beleértve az üzemek, hivatalok dolgozóit is - az előirányzatot 119%-ra teljesítették, a tervezett 491 396 000 Ft helyett 644 987 000 Ft-ot jegyeztek. 1955-ben a kölcsönjegyzésre sok tekintetben kedvezőtlenebb viszonyok között került sor, mint 1954-ben. (Az 1954. évi jegyzésre ld. a Források... V/A kötetének 97. számú iratát.) Közvetlenül a kölcsönjegyzés előtt sok üzemben norma- és prémiumrendezés folyt, Budapesten vásárlási nehézségek léptek fel a zsír, burgonya, tojás ellátásban. Ennek ellenére szinte mindenütt erőltették a jegyzést, sőt a megadott irányszámokon felül 25%-os túljegyzésre törekedtek. (Az irányszámok a következők voltak: havi 700 Ft-os összkeresetnél negyedhavi, 700-1500 Ft-os összkeresetnél félhavi, 1501-2500 Ft-os összkeresetnél háromnegyedhavi, 2500 Ft-on felüli keresetnél egészhavi fizetés. Az irányszámokat a 700 Ft-os kereseti kategórián felüli kategóriákban 25%-kai „lehetett" túljegyeztetni. Az MDP KV PB - figyelembe véve a nem túl kedvező helyzetet - olyan irányvonalat adott, hogy ahol normarendezés folyt, a túljegyzést nem szabad erőltetni.) A budapesti kölcsönjegyzés értékelésekor Kovács István az MDP BB P. B. első titkára megállapította: „A Központi Vezetőség túljegyzésre vonatkozó határozatát eltorzították. Az alkalmazotti és értelmiségi kategóriáknál a túljegyzést erőszakolták, és a 25%-ot nem mint felső határt, hanem mint az előirányzat beépített részét jegyeztették. ... Lényegében még a normarendezéses üzemekben is szorgalmazták a túljegyzést... nem egy helyen adminisztratív nyomást gyakoroltak, elsősorban az értelmiségiekre, műszakiakra és alkalmazottakra, de még a munkásokra is... Budapesten három öngyilkossági kísérlet történt a jegyzésre való kényszerítés miatt... Nem ártana azt is tudni, hogy hány embert bocsájtottak el az üzemekből az ellenállás miatt." Az MDP BB elítélte a túlkapásokat, de az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy ugyancsak az MDP BB egyik vezetője a kölcsönjegyzés előkészítő értekezleten többek között kijelentette:,,.. .a nem jegyzést nem szabad elfelejteni, fel kell jegyezni, éreztetni kell vele... Helyes, ha a jegyzésnél tanúsított magatartást figyelembe veszik akkor, amikor szociális juttatásról van szó, de nemcsak ezt mondjuk, hanem azt is, hogy ha a jegyzés ellen agitál, a szocializmus építése ellen agitál és ennek megfelelően fogunk vele elbánni... A KGM üzemekben most bizonyos munkás-létszám felesleg van, könnyen ő is feleslegessé válhat." A kisiparosok, kiskereskedők, nyugdíjasok az előirányzott összeget csak 6%-kal jegyezték túl, ezen belül a kisiparosok az előirányzat 55%-át jegyezték. A KTSZ-ekben is csak az előirányzatot jegyezték. 2. A többi kerületből is hasonló tartalmú információs jelentések érkeztek. 3. A közellátással kapcsolatban ugyancsak azonos tartalmú jelentések érkeztek a többi kerülettől is. A BFT V. B. 1955. október 13-án tárgyalt a téli felkészüléssel kapcsolatos feladatokról. Az előterjesztésben és a vitában is szóba került a burgonyaellátás nem kielégítő helyzete.
