Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)
ELŐSZÓ
A Végrehajtó Bizottságnak jó a kapcsolata a Minisztertanáccsal és fokozatosan javul a minisztériumokkal és az országos főhatóságokkal. A minisztériumok gyorsabban intézkednek a Tanács ügyeiben, a Végrehajtó Bizottság szakigazgatási szervei részéről pedig már kevésbé nyilvánul meg az a helytelen korábbi álláspont, ami a minisztériumok intézkedéseit lebecsülte. Az egyes minisztériumok azonban még mindig nem tartják be a tanácstörvényt. A VKGM ügyrendje több, a tanácstörvényt sértő intézkedést tartalmaz, de észlelhető centralisztikus törekvés a Népművelési, az Oktatási és az Élelmiszeripari Minisztérium részéről is. Az is előfordul még gyakran, hogy a minisztériumok a tanács megkerülésével közvetlen utasítják a tanácsi vállalatokat, a kerületi szakigazgatási szerveket (pl. a VKGM, Oktatásügyi-, Belkereskedelmi-, Népművelési Minisztérium). Ilyen jelenségek a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága és annak szakigazgatási szervei részéről is mutatkoznak. A lebecsülés és az önállóság megsértése, amit mi többször vetünk a minisztériumok szemére, megmutatkozik részünkről a kerületi végrehajtó bizottságok és azok szakigazgatási szerveivel szemben. A Végrehajtó Bizottság kapcsolata a társszervekkel általában kielégítőnek mondható, különösen jó a Fővárosi Ügyészséggel, amelynek vezetője rendszeresen résztvesz a Végrehajtó Bizottság tárgyalásain és komoly segítséget nyújt. Jónak mondható a rendőrséggel való kapcsolat is, de csak a vezetésnél. Lejjebb hiányzik a kellő megértés és együttműködés, így pl. a tisztasági mozgalmat a rendőrség nem a kellő eréllyel segíti, a lakosság panaszait lassan, vagy egyáltalán nem intézi el (pl. kisebb lopások, letelepedési engedélyek kérése). A Tanács irányítása alá nem tartozó szervekkel a Végrehajtó Bizottság keveset foglalkozik. A törvényerejű rendeletben biztosított beszámoltatások módszere még nem alakult ki és így ezt a jogunkat még nem gyakoroljuk kellő mértékben. A tömegkapcsolatok javulásához nagymértékben hozzájárultak a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunka területén elért eredmények. Az eredmények eléréséhez nagy segítséget jelentett a községpolitikai terv 7 eddigi végrehajtása. A Tanács az első félévben beruházási keretét 48,3, felújítási keretét 48,9%-ban használta fel. Az irányításunk alatt működő vállalatok félévi termelési, illetve teljesítményi tervüket 105,2%-ra teljesítették. A községfejlesztési alapból 20,3 milliót folyósítottunk és részben ennek segítségével értük el, hogy társadalmi munka útján 6 millió forint értékű munkát végzett el a lakosság a községpolitikai terv keretében. Az éves terv teljesítésének szép eredményei mellett azonban idén is, úgy mint minden évben, megoldatlan, súlyos probléma maradt a Végrehajtó Bizottságra bízott hatalmas érték, az állóeszközök állapotának állandó romlása. A Tanács vállalatainak és intézményeinek kezelésében lévő állóeszközök értéke az 50 milliárd forintot meghaladja. A lakóházak, közművek, úthálózat, kórházak, közlekedési eszközök stb. állagának megóvására fordított összegek nem biztosítják e nagy értékek megóvását. Nemzeti vagyonunk e jelentős részének megtartásához az eddig ráfordított anyagi eszközöknél lényegesen nagyobb dotációra volna szükség. Az egyes ágazatokkal kapcsolatban a lakosság ellátottságát illetően elért jelentősebb eredményekre és lényegesebb hibákra a következőkben mutatunk rá:
