Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

XXIII/102. a. A BFT V. B. 1955. július 28-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés a 2. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. Az előterjesztést a BFT V. B. 1955. július 28-i ülésén tárgyalta. A rendkívül részletes vitában tizenhármán szólaltak fel, beleértve a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, az MT Titkársága képviselőit is. Résztvett az ülésen és felszólalt dr. Beér János, aki a jelentést készítő bizottságnak is tagja volt. A legtöbb vita a nemrégen létrehozott 1954. január - VKGM tevékenysége körül folyt. Ennek oka az volt, hogy „...a. VKGM vonatkozásában rengeteg olyan dolog van, amelynek zöme Budapesten van. így pl. itt van a közlekedés 80 százaléka. A VKGM mégis rengeteg olyan általános intézkedést ad ki, amely az egész országra vonatkozik..." mondta Szili Géza vb-elnökhelyettes. Ugyanerre mutatott rá egy másik elnökhelyettes, Bartos István is: „A főváros egy sor kérdésben országos viszonylatban 50-75%-ban van képviselve, ami nem jelentéktelen, mert a többi 25 százalék megoszlik. A lakásfelújítás kérdése például 75 százalékban budapesti kérdés, a többi 25 százalék megoszlik 19 megye és 4 város között. Jó volna, ha a VKGM illetékes szervei ezt tudomásul vennék, amikor országos rendelkezésekről van szó." Érdemes még idézni Szili Géza vb-elnökhelyettes felszólalásának egy másik részét is: „Meg kell mondanom, hogy a kettős alárendeltségnek e nem tisztázott kérdései miatt elmegy a munkánk 50 százaléka. Állandóan vita, súrlódás, megbeszélés van: nem értünk egyet ezzel, amazzal, újból meg kell beszélnünk stb. Ezzel megy el az ember ideje, nem tudunk effektív munkát végezni, csak azért, mert az intézkedések kiadása előtt nem tartanak megbeszélést velünk," Az előterjesztés készítésében résztvevő dr. Beér János is elismerte: „A kettős alárendeltség csak akkor bontakozhat ki, ha a vb-nek, vagyis a tanácsnak minden vonatkozásban megvan az önállósága. Ha mélyebben analizálnánk ezt a kérdést, akkor kiderülne, hogy a béralap-, az anyag- és létszámgazdálkodás túlcentralizáltsága önmagában is akadályozza az együttműködést, mert olyan hatalmat ad a minisztérium kezébe, amelyet már csak helytelen ellenrúgásokkal (SIC!) tud a vb kiegyenlíteni." Dr. Beér Jánosnak a béralap-, az anyag- és létszámgazdálkodással kapcsolatos megjegyzését a vitában alátámasztotta Bartos István vb-elnökhelyettes, aki egy vállalati főmérnök levelének részletét idézte: „A tanács anyag- és bérkerettel nem rendelkezik és ezen a vonalon közvetlenül segíteni nem tud." Bartos hozzáfűzte az idézett részhez: „Magyarul: elmegyek a minisztériumba és ott rendezem az anyag- és bérkereteket." Végül is a vb tizennégy pontból álló határozatot fogadott el, amelyek többsége a kettős alárendeltségre vonatkozó vizsgálódások folytatására irányultak. Ezek között szerepelt egy olyan pont, amelyben utasítja az elnököt, hogy „... a minisztériumokkal való megfelelő együttműködés kialakítása érdekében tegyen előterjesztést a Minisztertanácshoz..." 1955. október i-i kelettel készült el az előtérjesztetés az MT számára, amelyben konkrét példákra történő hivatkozással javaslatot tettek a kettős alárendeltség helyes érvényesítése céljából bevezetendő módszerekre. Az előterjesztésre Apró Antal, az MT elnökhelyettese 1955. december 17-i keltezésű válaszlevelében megállapította, hogy a kettős alárendeltség „további jogszabályi rendezése nem csökkentené a problémák számát...". Az 1957. július 17-i, Mikó József vb-titkár számára készült feljegyzésből kitűnik, az 1955. júliusi ülés határozatainak egy része megoldódott, másrésze nem valósult meg, pl. az egyes szakigazgatási szervek közötti viszony vizsgálatára kiküldött bizottság jelentése nem készült el, nem történt meg a kettős alárendeltség szűkebb körben történő vizsgálata sem stb., de arra való tekintettel, hogy a „...a kettős alárendeltség problémája az államigazgatás kérdéseinek előrelátható vizsgálata és rendezése, továbbá az új fővárosi törvénytervezet előkészítése során úgy is napirendre kerül", ezért javasolta, hogy az addig végre nem hajtott határozatok végrehajtásától tekintsenek el.