Források Budapest múltjából V./b 1954-1958 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1988)

ELŐSZÓ

A Belkereskedelmi Minisztérium irányítása gyakran nyilvánul meg csekély jelentőségű, a szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó egyedi ügyek elintézésére vonatkozó utasítás adásában és a szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtásában. A termelői borkimérések működését pl. a minisztérium ellenőrizte. A minisztérium többször utasította az osztály megkerülésével, illetőleg utólagos értesítés mellett a kereskedelmi osztályokat a kerületeknél: így iparengedélyek kiadására vagy megvonására (VII., XII., XV. ker.). A VKGM ügyrendje olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétben állnak a tanácstörvényeknek a kettős alárendeltséget szabályozó rendelkezéseivel. Az ügyrend egyik pontja pl. úgy rendelkezik, hogy a VKGM szakfőigazgatóságának eljáró dolgozója a tanácsi irányítás alatt álló vállalat vagy intézmény vezetőjével egyetértésben a helyszínen foganatosíthat intézkedéseket. Ez a törvénnyel ellentétes közvetlen irányításra való törekvés nem engedhető meg. A minisztérium az ügyrend tervezetére a Végrehajtó Bizottság annak idején megtette észrevételeit, ezeket azonban a minisztérium a végleges ügyrend összeállításánál csak részben vette figyelembe. A Végrehajtó Bizottság most készíti a fölterjesztést az ügyrend kifogásolt részeire vonatkozóan. A VKGM és Erdészeti Főigazgatóság együttes utasítást adott ki a budapesti fásítás kérdéseinek szabályozására anélkül, hogy azt a Végrehajtó Bizottsággal vagy a Közműés Szolgáltatási Igazgatósággal előzetesen megtárgyalta volna, a feladatok ellátásához szükséges előfeltételeket biztosította volna. Mind a Belkereskedelmi Minisztérium, mind pedig a VKGM vonalán gyakran előfordul, hogy a minisztérium egyes szervei közvetlenül adnak utasítást a tanácsi irányítás alatt álló középfokú irányító szerveknek vagy vállalatoknak. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztálya a legtöbb esetben a Kereskedelmi Osztály megkérdezése nélkül, sőt értesítése nélkül utasítja a Vendéglátóipari Trösztöt. Intézkedései anynyira aprólékosak, hogy azok semmi esetre sem tartozhatnak minisztériumi hatáskörbe. Az egyes árucikkek felosztását pl. nemcsak havi bontásban végzi el, hanem a kereskedelmi szervek közötti bontásban is. Az osztály így csak a postás szerepét tölti be a minisztérium és a tröszt között. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Végrehajtó Bizottság többi szakigazgatási szerveinél is előfordulnak ilyen esetek. 3. A Végrehajtó Bizottság irányítása, ellenőrzése és felügyelete a szakigazgatási szerveket illetően főként a következő módon jelentkezik: A Végrehajtó Bizottság ülésein elhangzó irányelvek, a Végrehajtó Bizottság határozatai, a vb elnöki, elnökhelyettesi és titkári utasítások, a szakigazgatási szerv közvetlen felügyeletét ellátó vb elnökhelyettesekkel tartott megbeszélések során kapott irányelvek osztályvezetői értekezletek. A Végrehajtó Bizottság ülésein a szakigazgatási szervek vezetői a szervet érintő napirendi pont tárgyalásánál részt vesznek. A szakigazgatási szervekre vonatkozó Végrehajtó Bizottsági határozatokat a szakigazgatási szervek vezetői minden esetben írásban kapják meg. A Végrehajtó Bizottság számos kereskedelmi és kommunális természetű kérdés-