Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

át az Üllői útig vezetett vonal, amelynek déli csatlakozása a Kispest-Erzsébet-Csepelt összekötő vonal. A Bosnyák tértől Erzsébet királyné út-Körvasútsor-Rákospalota-ÜjpestFóti úton Megyerre. Ez a vonal megszünteti a 93-as villamos relációt. Összefoglalva az ismertetett trolibuszhálózat tervezet közvetlen csatlakozásokat biztosít az épülő földalatti vasútnak, minden balparti kerületre kedvező kihatást gyakorol, nagy mértékben megjavítja a termelőüzemek megközelíthetőségét, számtalan napi utazás megrövidítését eredményezi, szolgálja a nagy kulturális létesítményeket, emellett szerves, öszszefüggő egészet képez technikai és műszaki-gazdasági szempontokból. A trolibuszépítési ütemezés vezérelvei a következők: A földalatti vasút megindulása az ezzel szorosan kapcsolatos vonalak megépítését határidőhöz kötik. A földalatti megindulásáig azonban egyes villamosvonalak felszámolása és trolibusszal való pótlása a nagy utastömegek miatt, a villamos és trolibusz szállítási kapacitáskülönbsége miatt nem oldható meg (pl. Rákóczi út). A földalatti vasút megindulása előtt azonban az utazások számának nagyfokú emelkedése szükségessé teszi, hogy tehermentesítsük az összes sugárirányú vonalak roppant leterhelését (Váci út, Lehel út, Thököly út, Kőbányai út, Üllői út). Ezen igényeket feltétlenül ki kell elégíteni, ennek alapján javasoljuk a város belső zsúfolt közlekedésének fellazítása érdekében is, az alapvető elvek maradéktalan szemelőtt tartása mellett első ütemként megépíteni a Sztálin-híd—Hungária út—Nagyvárad tér közötti trolibuszvonalat. A vonal indokolása: munkanapokon az összes átszelő kerületekben lakó és ott dolgozóknak megrövidíti az utazását. A vonal második évében, 1952-ben nagy mértékben segíti a Sportstadion közlekedését, ezt követőleg két évre pedig a földalatti vasút pesti végállomása megköveteli ezen vonal építését. A Hungária úti trolibuszvonal építését az 1951. évi tervkeret fedezi. A vonal megépítése szükségessé teszi a Hungária útnak részbeni kiszélesítését. Mint második vonal 1951. évre javasoljuk Csepel—Pesterzsébet—Kispestet összekötő trolibuszvonalat, amelynek megépítése egyrészt rendkívül nagy utazási időket takarít meg, másrészt megkönnyíti a vonal által érintett területek ipari üzemeinek munkaerő-problémáit, továbbá tehermentesíti az 51-es villamosvonalat és az Üllői úti, ill. pesterzsébeti villamos, ill. HÉV behordó járatokat. 1952-től a földalatti megnyitásáig vonalépítési sorrendnek javasoljuk: Molotov tér—Baross utca—Orczy tér—Zalka Máté tér, Városliget—Podmaniczky utca—Kossuth Lajos tér, Népstadion—Dózsa György út—Újpest, Március 15. tér—Rákóczi út—Bosnyák tér, Orczy tér—Keleti pályaudvar—Nyugati pályaudvar és Kossuth Lajos tér. Budapest közlekedési terveinek kidolgozásához szükséges és határozni kell: 1. A második földalatti nyomvonal megállapításáról, 2. A városrendezés végleges távlati tervéről, települési adatairól és 10-15 éven belül Duna-hidak építéséről, 3. A közúti villamoskocsi tervezéséről és gyártási lehetőségeiről, 4. Az 1951—52. évben építendő trolibuszvonal-vezetésről és az építési sorrendről,