Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

kereskedelmi Minisztérium megbízásból 1950. október 30-án készített átfogó közellátási helyzetképében a nehézségekért elsősorban a szárazságot okolta, amelynek következtében a terméshozam az előző évihez képest több fontos termékben csökkent. Felelősség terhelte ezen kívül — véleménye szerint — a felvásárlásban és az elosztásban jelentkező szervezetlenséget is. (Dr. Gámenczy Béla: A jegyrendszer története. Budapest és az ország helyzete a közellátás tükrében 1940 —1952 között. Kézirat). Az élelmiszercikkeken kívül ellátási zavarok voltak bizonyos iparcikkeknél is pl.: szappan, mosószer, cipő stb. A párt és kormány vezetése különböző adminisztratív intézkedésekkel igyekezett enyhíteni a közellátási nehézségeket. A BVT V. B. az ősz folyamán minden ülésén foglalkozott a főváros közellátási helyzetével és az egyes intézkedések végrehajtásával. Nagy erőfeszítést tettek az MDP Főtitkársága által elrendelt társadalmi ellenőrzés megszervezésére (1950. október 3-i ülés). Az ellenőrzéssel párhuzamosan sor került a legjelentősebb nagyüzemek dolgozóinak közvetlen ellátására a legfontosabb élelmiszercikkekből. 14 nagyüzemben (Rákosi Mátyás Művek, Ganz Vagongyár, Magyar Pamutipar stb.) kb. 60 000 családfenntartó számára biztosítottak előzetes megrendelés alapján élelmiszercsomagokat. Az első héten egy csomagban 2 kg burgonyát, 1/2 kg zsírt, 2 kg lisztet és 1 kg cukrot adtak. A második csomagban 2 kg burgonya, 1/2 kg zsír, 2 dkg piros paprika, 1 kg vöröshagyma, 1 db szappan, 3 db tojás és 10 dkg vaj volt. A csomagok tartalma hétről-hétre változott, a legfontosabb hiánycikkeket igyekeztek az üzemekben átvehető csomagokban a nagyüzemi munkások számára biztosítani. Az első héten a dolgozók 91%-a kiváltotta a csomagot. A téli ellátás biztosítására akciót szerveztek, amelynek keretében igénylőlapok alapján a dolgozók (elsősorban a fenti keretben) 40 kg burgonyát és 4 kg hagymát vásárolhattak, amelyet még házhoz is szállítottak. Ezt az akciót október folyamán megismételték. Az akciók hatására a felvásárlási láz, a sorban állások stb. átmenetileg megszűntek, de a lakossági árualap úgy összeszűkült, hogy 1951 elejétől több élelmiszer és iparcikkre jegyrendszert vezettek be. Megjegyezzük, hogy 1950 decemberében Budapesten még 51 863 fő volt munka nélkül. A főváros közellátására vonatkozóan ld. még a 16., 34. számú iratokat. 6. Minisztertanácsi határozat a budapesti földalatti gyorsvasút építéséről 1950. szeptember 17. Nagy-budapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemű fejlődése és a dolgozók számának állandó növekedése a főváros közúti közlekedésének nagyméretű fejlesztését teszi szükségessé. A növekvő forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti közlekedési hálózat fejlesztésével biztosítani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az 5 éves tervről szóló törvény alapján a Minisztertanács az alábbiakat határozta: 1. Budapesten fölalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós — kelet—nyugati és észak—déli — és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon. A földalatti gyorsvasút vonalai közül az első 5 éves terv során kelet—nyugati átlós fővo-