Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Tanácsaink már 1950 decemberében megválasztották az állandó bizottságokat, melyek az első időben aránylag gyorsan építették ki albizottságaikat. Az állandó bizott­ságok elindulása, fejlődése nem volt hibáktól mentes. A tanácsüléseken időnként egyre növekvő aktívahálózatról számoltunk be, de ezeknek egy része csak papíron létezett, a legtöbbször azért, mert az állandó bizottságok nem tudták őket megfelelően mozgósítani, feladatokkal ellátni. A számszerűségre törekvés mellett fékezte az állandó bizottságok kezdeti lendületét a szakosztályokkal való kapcsolat rendezetlensége is. A régi igazgatási szemlélet maradványaként az első hónapokban néhány osztály azon a téves véleményen volt, hogy az állandó bizottság csak az osztály munkájának kiegészítője, segítője, esetleg aktívahálózata. A kezdeti nehézségek legfőbb oka az volt, hogy tanácstagjaink nem ismerték eléggé a lakóterület problémáit: a néhány ezer főnyi aktívahálózat nem nyúlt elég mélyen a lakos­ság rétegeibe. Állandó bizottságaink nagyrésze leküzdötte a kezdeti bizonytalanságot és általában helyes irányban alakította ki munkaterületét. A széttagolt szakterület átfogására speciális szakbizottságokat alakítottak, nem egy kiváló szakembert bevontak a munkába. Egyre több helyes javaslatot terjesztettek a Végrehajtó Bizottság és a Tanácsülés elé. Az állandó bizottságok fejlődésük során aránylag hamar elérkeztek ahhoz, hogy nemcsak a tanács­ülések előkészítésében működtek közre, hanem egy-egy fontos kérdést önálló napirendi pontként maguk vittek a tanácsülés színe elé. Eleinte bizony előfordult, hogy ezek a be­számolók inkább az osztály munkáját ismertették és nem a tanácstagok működéséről adtak számot, de elmondhatjuk, hogy állandó bizottságaink ezen a téren is jelentősen fejlőd­tek önállóságban, kezdeményező készségben, az osztályok munkájának ellenőrzésében és bírálatában. Alapos mérlegelés után, 4 év munkájának felmérése alapján úgy látjuk, tisztelt Tanács, hogy elsősorban a Kereskedelmi, Szociálpolitikai, Mezőgazdasági, Oktatási, Egészségügyi, Közlekedési és Építési Állandó Bizottságok voltak azok, amelyek a taná­csok tömegkapcsolati formájának legmegfelelőbb módszereit alakították ki, amelyek legbátrabban vonták be munkájukba választóikat és legkövetkezetesebben harcoltak szak­területük problémáinak megoldásáért. Kérjük, fogadják ezért a Végrehajtó Bizottság köszönetét. Az 1950-ben megválasztott első állandó bizottságok egy hónap múlva befejezik mű­ködésüket. Munkájuk értékelésénél alá kell húznunk, hogy jó munkát végeztek. Hazai tapasztalatok és sokszor megfelelő szervezeti előfeltételek nélkül kezdték meg a fővárosi tanácsok és Budapest lakossága közt az első állandó kapcsolat kiépítését. Az új tanácstörvény sok olyan kérdést tisztázott, amelyek az elmúlt években még nehezítették az állandó bizottságok helyes munkamódszereinek kialakítását. A területi és személy szerinti választás a hibáknak ezt a forrását megszünteti. Mód nyílik arra, hogy a megválasztandó új állandó bizottságok ellenőrzési tevékenységüket szélesíthessék, önálló munkát végezhessenek, több konkrét javaslatot dolgozhassanak ki és az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támogathassák a tanácsokat feladataik teljesítésében. Már a tanácsok megválasztása utáni első hetekben százával keresték a választók a

Next

/
Thumbnails
Contents