Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Az intézmény átszervezése előtt 296 szórakozóhelyen működött zenekar, ebből kb. 45% népi zenekar és 55% tánc- és szalonzenekar. Ezeket az intézkedéseket a közönség egy része értetlenül fogadta, más része pedig örült a népizenekarok növekvő számának. Természetes, hogy a zenészek körében nem volt egységes a hatás, a népzenészek örültek, a tánczenészek körében azonban nagymértékű bizonytalanság keletkezett. A Budapesti Műsoriroda ebben az időben a következő változáson ment át: új, a szakmában jártas vezetőt kapott, az intézmény gazdasági létét sikerült biztosítani. A Népművelési Minisztérium határozata és adminisztratív intézkedései után a Népi- és Tánczenei Központ új vezetője a zenészek számára szervezett értekezleten magyarázta meg az intézkedések jelentőségét és célját. Ugyanitt ismertette azokat a játékstüusra és műsorpolitikára vonatkozó elvi és gyakorlati kérdéseket, amelyek alapján zenekarainknak a jövőben működniük kell. A nehéz munka lebonyolításában ebben az időben is nagy segítséget kapott intézményünk a MÜDOSZ-tól. Ezt követően a Népművelési Minisztérium által alakított bizottság újabb széleskörű ellenőrzést tartott. A szórakozóhelyek zenekarainak ellenőrzésébe — hogy ez rninél szélesebb körű legyen — bekapcsoltuk a kerületi népművelési osztályokat is. Itt még nem sok eredményt értünk el, mert csupán a VIII. és IX. kerület küldte el észrevételeit. Befejeződött a már hosszú ideig tartó kategorizálás is, amely a szeptember i-től életbe lépett új bérrendelet szerint a zenészek nem a vendéglátó üzem kategóriája, hanem szakmai felkészültségük alapján kapnak díjazást. Komoly eredménye ezen kívül az intézmény új vezetőjének, hogy segített a zenészek pártszervezetének létrehozásában és így az elmúlt hetekben az már meg is kezdte működését. Annak érdekében, hogy a 200-nál több helyen dolgozó zenészekkel az intézmény állandóan fenntartsa a kapcsolatot, havonta megjelenő újságot adnak ki a dolgozók tájékoztatása érdekében. Eleget téve zenekaraink jogos igényének, a napokban a Zeneműkiadó Vállalat 16 új teljes együttesre hangszerelt magyar táncszámot adott ki. Ezek az anyagok, amelyek minden létszámú együttes számára felhasználhatók, komoly segítséget fognak nyújtani zenekarainknak. Tánc- és szalonzenekaraink műsorpolitika tekintetében általában javulást mutatnak. Különösen a nagyobb vendéglátóipari üzemekben működő zenekarok javítottak sokat műsorpolitikájukon (pl. a Martiny és Fóty zenekar). Hiba azonban, hogy a zenekarok egy része eddigi műsorpolitikai hibáit a tánczene háttérbeszorításával, főleg szalonzenei műsorral akarta kiküszöbölni. Stüus tekintetében a fejlődés lényegesen lassúbb. Ez érthető is, mert a műsort könnyebb kicserélni, mint a beidegződött játékstílust megváltoztatni. Ezért különösen a zongoristák előadói stílusát ma is a túlharmonizált játékmodor jellemzi. Népi zenekaraink mind műsorpolitikai, mind stüus szempontjából az utóbbi idők-