Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

195!• szeptember 4-i ülésén a vb-elnök beszámolt a hozott határozatok végrehajtásáról. „Az istállók kitelepítésével kapcsolatban az állatorvos a kapcsolatot a Városi Tanáccsal felvette, de a mezőgazdasági osztály vezetőjének szabadsága miatt a kérdést nem tudták végérvényesen eldönteni." A vb 1951. augusztus 21-i másik határozata alapján a tisztiorvos és a kerületi állatorvos felülvizsgálta a közegészségügyi szempontból súlyos kifogás alá eső istállókat. Az 1951. szeptember 11-i ülésen a vb-elnök beszámolt arról, hogy 51 istálló felülvizsgálatát befejezték, 12 esetben hoztak megszüntetési végzést. 2. A megbeszélés alapján a XIII. ker. Tanács vb-elnöke részletes kimutatást küldött a BVT V. B. egészségügyi osztályának 1954. május 22-i kelettel. E kimutatás három kategóriába csoportosította a kitelepítendő istállókat. Az első kategóriába sorolt 10 istállót, amelynek a megszüntetése a legsürgetőbb. (Ezek lényegében azonosak az iratban felsoroltakkal.) A kísérő levél megjegyzi, hogy a 10 istállóban 145 ló és 10 tehén van elhelyezve. A 2. kategóriába sorolták 17 istállót, zömmel az egyéni gazdák, illetve fuvarosok által fenntartott istállókat. Ezeknek a kitelepülésére véghatározatot küldtek ki. A 3. kategória fő tömegét a Kerepesi úti Állami Gazdaság istállói képezték „amelyek népgazdasági szempontból fontos tényezők, amelyek így helyükön maradnak. Ezt megtehetjük annál is inkább, mert ellenük még soha nem merültek fel panaszok a lakók részéről." A kerület az istállók teljes kiürítését 1955. december 31-ig kívánta végrehajtani A BFT 1955. március 28-i ülésére készített községpolitikai tervben megjegyzik, hogy a VIII. kerület kívánságát, a kerületben levő istállóknak egy éven belüli kitelepítését, helyhiány miatt nem lehet megoldani. A VIII. ker. Tanács V. B. a fent említett kimutatást megküldte az MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának is, amely ekkor Nezvál Ferenc VKGM miniszterhelyetteshez fordult. Nezvál Ferenc 1954. június 10-i kelettel átírt Pongrácz Kálmán vb elnökhöz. Ebben azt javasolta, hogy a város peremén egy, illetve több istállócsoportot kellene létesíteni és ebben bérbeadás útján biztosítani a belterületi istállók állatállományának elhelyezését. Egyben javasolta, a BVT dolgozzon ki állattartási szabályrendeletet. 3. A Fővárosi Tanács 1956. április 23 —24-én tartott ülésén fogadta el a BFT 2/1956. számú rendeletét a haszonállatok tartásáról (FK 1956. 6. szám). 93A BVT V. B. népművelési osztályának előterjesztése a vb számára a budapesti tömegszórakoztató intézményekről 1954. szeptember 9. Az új kormányprogram által biztosított életszínvonal emelkedése és a több szabadidő lehetősége nagyban növelte Budapest dolgozóinak kulturális igényét. A kulturális igény növekedését mutatja az 1953—54. (szeptember—júniusig) évadban színházaink 89,1%-os (2 349 512 fő), moziaink 53%-os (21 084 000 fő), műsoros rendezvényeink (816 előadás) 247 439 fős látogatottsága. Dolgozóink munka után természetesen szórakozási lehetőséget keresnek és a mozi, színházi, műsoros rendezvények mellett elsősorban a vendéglátóipar zenés szórakozóhelyeit keresik fel, mert ezeken a helyeken beszélgetés és italfogyasztás mellett szórakozhatnak. Ezeknek a szórakozóhelyeknek évi látogatottsága több mint tízszeresét teszi Budapest lakosságának. Ez a szám is mutatja, hogy a szórakoztató és tánczene — amelynek