Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

utcai iskolából temettek egy tanulót. A pap a sírnál kiemelte, hogy lelkes bibliaköri tag volt. Ezzel felfedte, hogy ilyen létezik a kerületben. A tanulók különösen azokban a körzetekben látogatják a templomokat, ahol a helybeli plébános agitációs munkája erős a szülők irányában. Pl. a XV. ker. Szűcs István úti iskola környékén. A XXI. kerületben az István út 170. sz. alatti iskolában egy szülő jelentette, hogy a környéken illegális hitoktatás folyik. Olyan tanuló mondta el neki, aki résztvesz az összejöveteleken. A felderítés most van folyamatban. A klérus magatartása az úttörő mozgalommal szemben ellenséges. Megnyilvánul ez a tanulók magatartásában. Pl. az I. kerületben a templomba menő tanulók bemenet leveszik az úttörő nyakkendőt. A szülői értekezleteken a szülők kiállása a hitoktatás mellett abban nyilvánult meg, hogy felszólalásaikban a gyermekek rossz magatartását a hittanórák hiányában látják. Igaz, hogy vannak ellenkező hangok is. Pl. az V. kerületben 2 szülő azért vette ki gyermekét a vallástanításról, mert ott a fiúk és leányok együttléte és veszekedése rossz hatással volt azok otthoni magatartására is. A vasárnapi elvonó foglalkoztatások céljukat általában nem érik el. A tanulók a foglalkoztatások előtt és után mennek be a templomba. Szükséges, hogy a klérus munkájának az ellensúlyozására a jövőben a mechanikus foglalkoztatások helyett inkább az értelemre ható, tervszerű egyéni nevelés módszerét helyezzük előtérbe. (Gatterer Ferenc, Okt. Osztály főelőadó, iskolafelügyelő feljegyzéséből.) Az iskolai bitoktatáson kívül, jelentős számú iskolásokat bevonva, csaknem minden plébánián folyik a templomi hitoktatás, az úgynevezett katekizmus magyarázás. Egy-egy helyen 50—200—250 főig terjed az iskolások bevonása. így pl. a XI. ker. Ulászló u. lelkészségen 130, a XII. ker. Városmajorban 130—150, a VIII. ker. Szt. Rita 150—200, a „Jó Pásztor" 100—120, a XV. ker. Pestújhelyen 150—200 főt vontak be. Általában egész Budapest területén az izraelitákat és a protestánsokat kivéve csak a katolikus templomokat véve, 161 helyen átlagos és hozzávetőleges számítás alapján 17 100 főre tehető azoknak a száma, akiket a templomi katekézis félórákon részesítenek vallásnevelésben. Ezek a jelenlegi iskolai elvonó foglalkozások ellenére különböző egyházi formák keretében résztvesznek a hitéletben. Ez a beiskolázottak 10%-át teszi ki, amely az iskolai hittanra járókkal együtt 14% körül mozog. Szerényi Sándor s. k. egyházügyi főelőadó XXIII/103. A BVT V. B. egyházügyi főelőadójának iratai, 0018 —2/1954. sz. Géppel írt másolat. 1. Az egyházügyi főelőadó 1954. július 7-i jelentéséből kitűnik, hogy az 1952 —1953-as tanévtől kezdődően a hittanra beírtak száma állandóan emelkedett. Az 1952—1953-as tanévre 2247 fő volt a hittanra beiratkozottak száma (általános és középiskolákban együtt), az össztanulói létszám ij48%-a, az 1953 —1954-es tanévben már 7628 (itt ez a szám szerepel — szerk.) fő iratkozott be hitoktatásra, az összlétszám 4,6%-a, 1954 —1955-ös tanévben a beiratkozottak száma 13 921 főre emelkedett, ami az össztanulói létszám 7,72%-át tette ki!