Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

ipari 52%. A tél folyamán a gázszolgáltatás egyensúlyát csak úgy lehetett biztosítani, hogy az ipari szerződéses fogyasztók a szerződött mennyiségnek 75%-át kapták. 5. A BVT V. B. 1954 elején előterjesztést készített a minisztertanácshoz, amelyben jelezte, hogy a beömlő szennyvíz és az ipari üzemek — a Vörös Csillag Traktorgyár, a Lőrinci Hengerművek és a Gránit Kőedény és Csiszológyár — fenolos ipari szennyvizei a soroksári Duna-ág halállományát kipusztították. Az MT 521/6/1954. sz. határozatában — a Törvények és Rendeletek gyűjteményé­ben nem jelent meg — intézkedett a vízszennyezés megszüntetéséről, amelynek végrehajtását a vb elnöke egy külön bizottsággal megvizsgáltatta. A vizsgálat eredményéről a vb elnöke 1955. ja­nuár 5-i keltezésű levelében tájékoztatta a minisztertanács elnökét. A levél szerint a Vörös Csillag Traktorgyár fenoltalanító építésére volt kötelezve, de végrehajtása nem történt meg. Ez a gyár veszélyeztette a legsúlyosabban a soroksári Duna-ágat. Ugyancsak lemaradást tapasztalt a bizottság az RM művek kátrányfogó berendezésének építésénél, ahol az MT határozat szerinti 1954. december 31-i határidő helyett a várható befejezés időpontja 1955. július. A levél megállapítja, hogy a lemaradások következtében „lehetetlenné vált a soroksári Duna­ágban a fürdés, kipusztultak a halak". A vb elnöke kérte az illetékes miniszterek — a Kohó- és Gépipari miniszter, valamint az építésügyi miniszter — felelősségrevonását is. 6. Az 1953. július 30-i vb-ülési előterjesztési részletesen foglalkozott a fürdők fejlesztésével, felvetette a margitszigeti Ybl fürdő helyreállítását, a csepeli strandfürdő építését stb. Ezek a kér­dések azonban a vb vitájában is háttérbe szorultak és semmiféle állásfoglalás nem született a javas­latokkal kapcsolatban. Felmerült még mind az előterjesztésben, mind a vitában, hogy Budapest területén nem egységes a villanyáram díjszabása. A vb elnöke megjegyezte, hogy valamikor a magán­társaságok Pest környékén szinte szabadon állapították meg a villanyáram tarifáját és még mindig ez van érvényben. Ő is síkraszállt a villanyáram tarifa rendezéséért. A tarifa megállapítása ugyan­akkor a NIM hatáskörébe tartozott. (Javasolták, hogy egész Budapest területére egységes díjszabást vezessenek be.) 83. A BVT V. B. egyházügyi főelőadójának jelentése a budapesti iskolákban folyó hitoktatásról 1954. március 9. Az 1953—54. oktatási évadban Budapest egész területén a beiskolázottak száma: általános iskolákban: 175 783 általános gimnázium: 15 972 összesen: 191 754 Ebből hittanra beiratkozott első alkalommal 665 fő, a pót hittan beíratások során ez a szám 766J főre emelkedett. 1 Jelenleg a hittanra rendszeresen járó gyerekek száma a jelentkezéshez viszonyítva 4000 körül mozog, mintegy 50%-kal csökkent. Ez azonban nem egy reális kép, főleg nem a vallásosság csökkenésével függ össze, legalábbis nem azt tükrözi. Azoknál a tanulók­nál, akik nem járnak a beiratkozás ellenére sem, különböző okok játszanak szerepet. Bizonyos fokig a zord téli időjárás is befolyásolta a lemorzsolódást. Azonkívül az idő-

Next

/
Thumbnails
Contents