Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Az előterjesztést a XIX. ker. Tanács V. B. 1953. augusztus i-i ülésén vitatta meg. A vitából kitűnt, hogy a vb először tárgyalt üzemi kultúrmunkáról. A Vörös Csillag Traktorgyár kultúrotthona a kerület szempontjából különösen fontos volt. Mint a vita egyik résztvevője mondta — a kerületben akkor még nem működött önálló lmltúrotthon, így a gyári kultúrház feladatává vált, hogy „az egész kerület dolgozóinak központi kulturális helysége legyen". A vb az előterjesztést hat felszólalás után elfogadta. Határozataiban a népművelési osztályt jobb kapcsolatok kiépítésére kötelezte. 1. Rákosi Mátyás és Nagy Imre 1953. július 11-én a budapesti pártaktíván a KV június 27—28-i ülésének határozatát ismertette. 2. Vörös Csillag Traktorgyár: ma Vörös Csillag Gépgyár, a kultúrotthon ma a XIX. kerület Marx u. 50. szám alatt működik. 71. Pongrácz Kálmán vb-elnök jelentése az MDP Budapesi Bizottságának az állami lakóházak tatarozásáról 1953. augusztus 1. A Minisztertanács határozata

1 értelmében Budapest közületi kezelésben levő lakóházait 1953. év augusztus hó 1. napjától kezdődően 1955. év végéig tataroztatni kell. A tatarozási munkálatok ki kell hogy terjedjenek a lakóházak valamennyi szükséges belső és külső munkálataira, valamint a lakások természetes elhasználódása folytán tönkrement berendezéseinek pótlására is. Ahhoz, hogy a tatarozási program feladatait el tudjuk végezni, felmértük lakóházainkat műszaki állapot szempontjából. A kezelésünkben lévő lakóházakat 5 kategóriába soroltuk:

2 I. kategóriába tartozó épületek azok, amelyek teljesen rendben vannak, és csak folyó karbantartási feladatok jelentkeznek esetenként. II. kategóriába kellett felvenni azokat a lakóépületeket, amelyeknek csak egy-egy része szorul komolyabb javításra. Pl. kéménycsoportok javítása, épület bádogosmunkák pótlása stb. III. kategóriába azok az épületek kerültek felvételre, amelyeknél már komolyabb szerkezeti és homlokzati tatarozások szükségesek. IV. kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek általános tatarozásra szorulnának és melyeknél a munkálatok sürgős elvégzését az épület állaga különösen megköveteli. V. kategóriába kellett sorolni végül azokat az épületeket, melyeknek tatarozása már nem gazdaságos, tekintve, hogy elavult és veszélyes állapotuk a bérlők kiköltözése után lebontásukat igényeli. A felmérés eredményeként Budapest lakóházai közül az l-es csoportba 9245 lakóépület, 75 521 bérleménnyel lett felvéve. A H-es csoportba 13 887 épület 170 437 bérleménnyel. A III-as csoport 9130 épület, 124 848 bérleménnyel. A IV-es csoportba 1369