Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

munkával. Természetesen, hogy a vállalatvezetés érdeklődése nem nagyobb, abban hibásak a kultúrmunkával foglalkozó elvtársak is. Hiszen ezeknek az elvtársaknak kötelességük, hogy bebizonyítsák a kultúrmunka jó hatását dolgozóink nevelésében, és a munka termelékenységének fokozásában. A kultúrmunkás elvtársaknak tehát javasoljuk azt, hogy konkrét adatokkal bizonyítsák be munkájuk eredményét. A túlságos adminisztrálás elkerülésével ugyan, de mégis hasznos lenne, ha rendelkeznének egy-két adattal, mellyel bizonyítható, hogy egy-egy dolgozó termelése mennyivel emelkedett azután, hogy a kultúrbrigád őt meglátogatta. — Vagy hogyan fejlődik egy olyan dolgozó, aki beiratkozott az üzemi könyvtárba. — És ezt az eredményeket kimutató adatrögzítést meg lehet valósítani a kultúrmunka minden ágában. Igen valószínű, ha az elvtársak ilyen kézzelfogható eredményeket tudnak felmutatni, még jobban megnő a kultúrmunka tekintélye és ennek alapján még nagyobb támogatást fognak élvezni. A kultúrnevelési munka a jóléti alap 35%-át kapja meg és ezt osztja meg a különböző szakágak között. Június hónapban ez az összeg 10 500,— Ft volt, melyet a következőképpen osztottak meg: könyvtár 3657 képzőművészet 500 pengetős zenekar 300 zenekar 1286 színjátszás 960 ismeretterjesztés 630 népi tánc 840 írói munkaközösség 225 tömegokt. fel. 960 báb 500 gyermekbalett 600 Ebből az összegből gazdálkodik a kultúrnevelési bizottság. A kultúrnevelési bizottság tagjai a következők: kultúrfelelős: Ujj Béláné könyvtáros: Gáncs Kornélia kultúrotth. ig: Szalay Dezső közönségszervező: Temessy Istvánné tömegokt. felelős: Kuti Lajos bizottsági tag: Fényszarusi Tibor művészeti vezető: Uralcoli Pál A kultúrnevelési bizottság hibája az, hogy nem tart rendszeres üléseket. Javasoljuk tehát: 1. Rendszeres kultúrnevelési bizottsági ülés bevezetését. 2. Előre kijelölt napirendi pontokat tárgyaljanak meg ezeken az üléseken. 3. Az ülésen felszínre került hiányosságok megszüntetésére hozzanak határozatokat melyek végrehajtását ellenőrizzék. Ilyen módszerrel az eddiginél sokkal hatásosabb kultúragitációt tudnak majd folytatni. Kétségtelenül megállapítható az, hogy a választási munkaversenyek alatt nagyon jó kultúragitációs munka folyt, kielégítő a tervpropaganda, és harcolnak a szociáldemokratizmus és más ellenséges befolyás ellen is. Azonban hiányossága a kultúragitációnak az, hogy nem elég rugalmas, sokszor csak későn kezd munkába állni. Példa erre a Nagy Irnre elvtárs beszéde után eltelt idő is, amikor az ellenség támadásaira nem reagált a kultúragitáció.