Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

gyökeres orvoslása érdekében, a kormány törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát, vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti. Egyidejűleg megszünteti az internálás intézményét, az internálótáborokat pedig feloszlatja. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tagjává legyenek. Rendezni kívánja a kormány a kitelepítettek helyzetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes állampolgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket. Az országgyűlésnek sürgősen létre kell hozni a Legfelső Államügyészséget, a törvényesség és az alkotmányos jogok egyik legfőbb biztosítékát. Összeegyeztethetetlen a népi demokratikus igazságszolgáltatás alapelvével a rendőrbíráskodás, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga bíráskodik is. A kormány e régi rendszernek ezt az átöröklött maradványát törvényhozási úton meg fogja szüntetni. A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a parasztsághoz való viszonyt a munkás—paraszt szövetség szilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe és törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kuláklistának. Amellett, hogy ez a lista a kulákság elleni adminisztratív intézkedésekre és súlyos visszaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, főképpen a középparasztság közötti jó viszony és tartós szövetség meglazulásához is. Nyilvánvaló, hogy ha a falun meg akatjuk szüntetni a törvénytelenségeket, ha helyre akarjuk állítani a jogbiztonságot, a középparasztsággal való tartós szövetséget, márpedig ezt feltétlenül meg kell valósítanunk, úgy a kuláklistát meg kell szüntetni, fenntartva a kizsákmányoló kulákok korlátozására irányuló gazdasági rendszabályokat.. .

5 Szabad Nép, 1953. július 5. — 1 — 2. old. Az MDP Központi Vezetősége 1953. június 27 —28-án tartott ülésén tárta fel a pártvezetés hibáit, melyek a politikai irányvonalban, a gazdaságpolitikában és a gyakorlati tevékenységben nyilvánultak meg. Az ülésen a KV újraválasztotta a Politikai Bizottságot, megszüntette a főtitkári tisztséget, a párt első titkára Rákosi Mátyás lett. Ugyanezen ülésen a KV a miniszterelnöki tisztségre Nagy Imrét, miniszterelnök-helyettesnek Gerő Ernőt javasolta. Az országgyűlés 1953. július 3 — 4-én tartott ülésén újjáválasztotta a kormányt, amelynek elnöke Nagy Imre lett. Nagy Imre terjesztette elő a kormány programját, ebből csak a kötet szempontjából fontosnak tartott részleteket közöljük. 1. A kihagyott rész rövid történeti bevezetőt ad, és ismerteti az 1953. május 17-i országgyűlés

1 választások eredményét. 2. A kihagyott rész a mezőgazdasággal foglalkozik. 3. 1953. szeptember 6-án lépett életbe a Magyar Népköztársaság Minisztertanács és az MDP KV 1047/1953. (IX. 6.) számú határozata több mint tízezer élelmiszer- és iparcikkre terjedő árleszállításról. 4. Ez az elképzelés igen nagy gondot okozott a BVT V. B.-nek. 1953. július 9-én tárgyalt — napirenden kívüli bejelentés alapján — a házak tatarozásával kapcsolatos problémákról. Döb-