Források Budapest múltjából V./a 1950-1954 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 9. (Budapest, 1985)

Szerkesztői tájékoztató

Szent László tér (Budafok) Törley tér (Törölve ) Pencz Károly tér (Kerület kérelme.) Apponyi Albert utca (Budafok) Rózsa Richárd utca (Illegális pártmunkás, a KIMSZ vezetőségi tagja.) Apacs utca (Budafok) Megváltó tér (Budafok) Boldogasszony útja Bozót utca ( Megszüntetendő.) Boros út Szőnyi József s. k. helyettes osztályvezető XXIII/102. a. A BVT V. B. 1953. március 12-i ülésének jegyzőkönyve. Előterjesztés a 3. napirendi ponthoz. Géppel írt sokszorosítás. A BVT V. B.-t 1950 óta foglalkoztatta a fővárosi utcák elnevezésének problémája. 1950 —1951 folyamán többször is sor került egyes utcanevek megváltoztatására. Ekkor kapott utcát Bem József, Jászai Mari stb. 1951. november 9-én tárgyalta a vb a népművelési osztály előterjesztését 40 fővárosi utcanév megváltoztatásáról. Sok helyeselhető változás mellett ekkor tűnik el az utcanévtáblákról Görgey Artúr, Mónus Illés, Kunfi Zsigmond neve, a Károlyi és Podmaniczky név is. Reális gondot okozott, hogy Nagy-Budapest létrehozásakor mintegy 2500 olyan utca volt a városban, amelynek nevét két vagy több utca is viselte: pl. a Kossuth Lajos utcák száma megközelíttette az ötvenet. Az utcanevekkel kapcsolatos feladatok megoldására 1951 októberében a Népművelési ÁB mellett külön albizottság létesült 16 taggal. Az itt közölt előterjesztést a BVT V. B. 1953. március 12-i ülésén tárgyalta. Az előterjesztést készítő osztályvezető hangsúlyozta, hogy a „.. .cél az: a klerikális elnevezések és a jobboldali szociáldemokratákról elnevezett utcák tűnjenek el elsősorban". A vb-ülésen vitát a Somogyi Béla és Bacsó Béla utcanevek eltörlésere irányuló javaslat váltott ki. Gálhidi Béla vb-tag hozzászólásában elmondta, hogy „... amikor... meggyilkolták a fehér tisztek ezt a két embert, milyen hatalmas ellenindulatot váltott ki a gyilkosság a munkások részéről. Meggyilkolták ezt a két embert aki nem vitásan a munkásmozgalomban dolgozott, és emiatt lettek mártírok." Hasonló hangnemben beszélt erről Pongrácz Kálmán vb-elnök is ,,.. .amikor Somogyit és Bacsót meggyilkolták — a legnagyobb fehér terror idején — az Budapest népét megmozgatta, még a bányászok is feljöttek Budapestre akkor, amikor az utcák és még a Keleti pályaudvar teteje is tele volt a tömegre irányított gépfegyverekkel." (Somogyi Béla és Bacsó Béla a Népszava szerkesztői voltak, akiket az Ostenburg-különítmény elhurcolt és meggyilkolt. Temetésük 1920. február 22-én volt.) A vb határozatában utasította a népművelési osztályt és az albizottságot, hogy a Somogyi és Bacsó áruló voltáról szóló dokumentumokat még egyszer vizsgálja felül. A vb 1953. április 2-i ülésén Pongrácz Kálmán jelentette, hogy az MMI nem tudta megküldeni a fenti ügyre vonatkozó dokumentumokat betekintésre, mert „az üggyel foglalkozó elvtárs beteg". A vb többször már nem tért vissza a Somogyi — Bacsó ügyre, de a nevüket viselő utcákat átkeresztelték. (E vonatkozásban kivétel a VIII. kerület, ahol a Bacsó Béla utcanevet nem változtatták meg.) Ugyanebben az időben — 1952 —1953. évben — felmerült a budapesti kerületek elnevezésének megváltoztatása is, miután „még mindig a régi, részben a Habsburg uralom, részben a Horthy rendszer alatt kapott nevet viselik.. . Ezek a nevek nem illenek a szocializmust építő ország fővárosához." (A javasolt nevek a kerületek számozási rendjében: Budavára, Frankéi Leó, Óbuda,